Hazai Tudósítások, 1984 (21. évfolyam, 1-23. szám)

1984-04-01 / 6. szám

1984.XXI.évf.6.sz.

Hazai Tudósítások

19

mellett óhajt fölállítani, hogy rajta embereket és javakat brevi manu emelhessen az erődbe. Ez a párizsi világkiállításon bemutatott emelőgéphez hasonlóan fog működni, de nem függőlegesen, hanem 30 fok ferdeségü pályán, a Várhegy oldalában haladva. Ezen a ferde síkon egyidejűleg mindig két kocsi fut: az egyik le, és a másik felfelé. A kocsik különböző terheléséből adódó munkát az alagút mellett felállítandó hat lóerős gőzgép végzi m,ajd el. A kocsik padlója vízszintes, elöl kicsi, hátul nagy kerekek fognak gördülni. Belül drágább, kívül olcsóbb lesz az utazás. A naponta utazók jutányos bérletet nyerhetnek."

Néhány hónappal ezután az építők megkötötték a szerződést Buda városával. A világ második drótkötélvasútja, Pest-Buda polgárságának örömére 187C. március 2-án indult útjára. Szinte valamennyi európai szakmai folyóirat méltatta a magyar újdonságot. A megnyitás után hamarosan, majd a századeleji években is felújították a pályát, -önnek ellenére egy 1913-as vizsgálat megállapította, hogy a gépészeti berendezések elavultak. Mégis 600 ezer utast szállítva 31 ezer korona volt a társaság évi tiszta nyeresége.

Az autóbuszközlekedés megindulásától - 1929-től - kezdve valamelyest csökkent a sikló utasforgalma. 1932-től, amikor a BSZKRT vette kezelésbe, csal: 435 ezren utaztak a siklón. Ez idő tájt került először szóba, hogy mivel a gőzüzem nem gazdaságos, villamosítani kellene. Fölmerült a ki- és beszállás nehézsége, a lépcső járás, sőt egy mozgólépcső építése is, de a végzetes bombatalálatig minden maradt a régiben.

A Statisztikai Ívkönyv 1945-ös adata szerint: „a háborús események következtében a sikló épülete, pályája, felvonószekrényei és a gépház teljesen megsérült, a vár és környékének romos állapota miatt helyreállítása a közeljövőben nem várható."

Négy évvel ezelőtt a Fővárosi Tanács közlekedési főigazgatósága foglalkozni kezdett a helyreállítás lehetőségeivel, tanulmány ké