Hazai Tudósítások, 1983 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1983-10-15 / 19. szám

1983.XX.évf.19.sz.Hazai Tudósítások 3 Jellacic Pátka közelében főerőivel 11 óra tájban kezdett támadni a magyar harcrend dereka ellen. Erős gyalogososzlopokkal - a főú­ton és attól kétoldalt előrenyomulva - megszállta a pákozdi szőlő­ket, és tüzet nyitott a fasorral szegélyezett patak mentén felállí­tott magyar csapatokra. Az ellenség három rohamoszlopának előre­nyomulását a magyar tüzérség akadályozta meg. A magyar közép három ütege kétórás tüzpárbajban sorra elhallgattatta az ellenség lövege­­it, s meghiúsított minden áttörési kísérletet. A tüzérségből ki­tűnt Makk József főhadnagy lovasütege, a gyalogságból pedig - bá­tor szuronyrohamával - a Guyon Richárd őrnagy vezette 2. pesti nemzetőr zászlóalj. Jellaöió a magyar harcrend dereka ellen irányuló támadással egyidejűleg elrendelte a balszárny elleni támadást is. De a császá­ri nehézlovasok rohama összeomlott a magyar tüzérség 14 lövegének a tüzében. A csata délután kettőre eldőlt. A magyar sereg meghiúsította JellaÖió áttörési kísérleteit, megtörte az ellenség harci kedvét. A csatamezőn ugyan még a késő délutáni órákban is folytatódott a szórványos tűzharc, de a bán már tudta, hogy túlereje sem hozhatja meg neki a sikert. Ezért elrendelte a visszavonulást Székesfehérvár felé. A nem várt csatavesztés utáni veszélyből háromnapos fegyver­­szünet felkínálásával kereste a kiutat. Móga elfogadta az ajánlatot /nem adott parancsot a megvert ellenség üldözésére/. Szeptember 30- án aláírták a fegyverszüneti szerződést. JellaŐié másnap - megszeg­ve az aláírtakat - hadseregével titokban elindult Ausztria felé. A hadseregnél tartózkodó képviselők az országgyűlésnek írt jelentésükben ezt állapították meg: „Szeptember 29-e kiszámíthatat­lan következésü nap; e csata döntött hazánk sorsa felett, nemzeti önállóságunk első alapköve tegnap tétetett le, az elesettek véré­vel erősítve, minden ármány és viharok ellen.” I

Next

/
Oldalképek
Tartalom