Hazai Tudósítások, 1983 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1983-07-15 / 13. szám
1983.XX.évf.13.Bz. Hazai Tudósítások 12 intézmények csinosítására. A Népművelési Intézet javaslata Hosszú távra szól. Az oktatás, a művelődés megújításán, az életforma megváltoztatásán túl azt is feladatul tűzi ki, hogy a településszerkezet a jövőben a népi építészethez méltóvá formálódjék ezen a területen. Hogy az elnök a dolgozók igényeinek ment elébe és hogy a megálmodott tervek előbbutóbb valóra válnak - erre a hónapok alatt együtt „lélegző” és gondolkodó közösséggé szerveződött Kossuth-kör szolgál bizonyságul. Harminc éve már annak, hogy Siómaros hivatalosan nem létezik; Balatonszabadihoz csatolták. A siómarosiak titkon azóta is foggalkörömmel ragaszkodtak hagyományaikhoz. Senki emberfiával nem voltak hajlandók megosztani a dicsőséget: a világ első Kossuth-szobrát az ő dédapáik emelték. Még a szabadi művelődési házba és kocsmába sem szívesen tették be a lábukat. Fölrázni a falut- A régvolt gazdakör adta az indítékot az egyesület megalapítására - mondja a Kossuth-kör elnöke, Pápai Lajos nyugalmazott téeszelnök. - Minden közösségnek szüksége van valamilyen összetartó erőre. Valamikor az egyház képviselte ezt az erőt. Az istentisztelet után az asszonyok az ebédet készítették, az emberek meg kint maradtak még vagy egy órát és kicserélték a nézeteiket. Az első világháború után föllazult ez a vallási közösség. De megalakult a gazdakör. Oda jártak újságot olvasni, rádiót hallgatni, kuglizni a falubeliek. Még az is ott dőlt el, hogy ki lesz a biró vagy a képviselő. A második világháborút követően feloszlott a kör. Mindenki begubózott. Ha baj volt, csak legyintettek: „majd elintézi a tanács”. Most érett meg az idő, hogy fölrázzuk a falut. Sikerült! Nemrégiben családonként ezer forintot ajánlottak fel az utca kövezésére.
