Hazai Tudósítások, 1982 (19. évfolyam, 1-24. szám)
1982-11-15 / 21. szám
1982.XIX.évf.21.sz. Hazai Tudósítások 6 bök is. Jellegzetes avar tárgy egy kumisztömlő csontból készült szopókája, annál ritkább az avar sirokban az egyik legérdekesebb lelet: egy állatcsontból készült, 19 cm hosszú, ötlyukú sip. Ugyanakkor az edényleletek nagyon szegényesek, ami nem utolsó~ sorban azzal magyarázható, hogy a vidék távol esett a kerámiakészités központjaitól. A település az eddigi kutatások alapján mintegy 200 házból állhatott. A házak a patak partján nagyon távol épültek egymástól, helyenként kettesével csoportosultak. Eddig húszat tártak fel belőlük. Az avarkori emlékek mellett kora középkoriak is napvilágra kerültek a feltárásnál. Félig földbe ásott házakat, szabadtéri kemencéket, szemétgödröket találtak. Az egyik, 45 cm-re a földbe mélyitett kunyhóban kőből rakott szép tűzhelyre bukkantak. A tűzhelyek környékéről előkerült nagy mennyiségű vassalak arra utal, hogy az itt lakók vasat is előállitottak. ÚJABB ADATOK A KOLOZSVÁRI SZÍNJÁTSZÁS TÖRTÉNETÉBŐL A kolozsvári magyar szinjátszás megteremtése a XVIII. század utolsó évtizedére kibontakozott anyanyelvi mozgalom következtében vált lehetővé. A korábbi szinházalapitási kisérletek - nagyobb társadalmi visszhang hiján - nem vezettek eredményre, II. József erőszakos nyelvreformjai terelték a figyelmet a színjátszásra, mint az anyanyelv megőrzésének esetleges védőbástyájára. A heteken, hónapokon át tartó előkészítő munka után 1792 végére megvalósulhatott az az intézmény, amely már a feudális társadalom talaján született, mégis a polgárosodás folyamatát segítette elő. Nem csoda, hogy a megszületés pillanatától kezdve szembetalálta magát a feudalizmus bástyáit legjobban őrző erőkkel, amelyek kiegészültek olyanokkal, akik merőben maradiságból ellenezték a színjátszást.
