Hazai Tudósítások, 1982 (19. évfolyam, 1-24. szám)

1982-02-15 / 3. szám

1982.XIX.évf.3.sz. Hazai Tudósítások 4 1848 decemberének végén tagja volt annak az országgyűlési kül­döttségnek, amely a hadsereg élén bevonuló Windischgrätz altábornagyot kereste fel. A bicskei Batthyány-kastélyban hadiszállását berendező Windischgrätz a küldöttség tagjait kizárólag magánemberekként fogadta, s csak annyit mondott: feltétlen megadást kivan. Batthyányt azonban még magánemberként sem volt hajlandó fogadni! A parlamenternek kijáró formális gesztusként még visszatérhetett Pestre, ahol 1849-ben, január elején sógo­ra, Károlyi György palotájában /Haynau üti majd fel itt szállását/ letar­tóztatták. A hadbiróság elé állított, és kivégzett Batthyány perének iratai a monarchia összeomlása után kerültek elő, s kaptak nyilvánosságot. Kétségen kivül áll, hogy Batthyány politikai gyilkosság áldozata lett - legfeljebb az udvar személyes bosszújának mértéke tisztázatlan. Hiszen 1848 októbere, a Magyarországra "érvényes" hauiállapot deklarálása előtti tevékenységért senkit sem vontak felelősségre! Batthyány közéleti működése peuig 1848 szeptemberében lényegében lezárult. Addig példátlan eset volt az európai történelemben, hogy egy uralkodó által alkotmányosan kinevezett, s mindvé­gig az alkotmányos kormányzati alapelveket maximálisan tiszteletben tartó miniszterelnököt hivatali ténykedéséért kivégezzenek! A politikai gyilkosság masinériája jól működött. A hadbiró a hadbírósággal meghozatta a halálos Ítéletet - noha az iratoktól, s az ügy­védi segitségtől megfosztott Batthyány hajdani közjogi tisztének megfelelő méltósággal, jogszerű alapossággal rendre cáfolni tudta a váaakat. Hogy a kegyelem elutasítása ne terhelje az uralkodót, a nyugati birodalomfélben raboskodó Batthyányt időben Magyarországra szállították. Itt ekkor Haynau kezében volt a teljhatalom, s ő a kötél általi halálbüntetés vég­rehajtására adott utasítást, amit végülis kényszerűségből golyó általi kivégzésre módosított. xxx Emlékét, nevét eltörölni igyekeztek. Pedig halhatatlanságát jóval az emlékművek, a mauzóleum és az örökmécses előtt, még életében biztosította. A magyar polgári átalakulás egyik megteremtője és rend­szerének első kiépitője, védelmezésének és továbbfejlesztésének előké­szítője volt. Emléke előtt ezért adózunk. o -

Next

/
Oldalképek
Tartalom