Hazai Tudósítások, 1982 (19. évfolyam, 1-24. szám)

1982-09-01 / 16. szám

1982.XIX.évf.16»sz.

Hazai Tudósitások

19

Koncert a csatamezőn

A mohácsi sikon levő történelmi emlékhelyen koncertet rendeztek az 1526. augusztus 29-i csata évfordulójának emlékezetére. A tömegsírok és a körülöttük felállított kopjafák környezetében a Bakfark lant trió adott hangversenyt. A reneszánsz müvek a négy és fél évszázaddal ezelőtt történtekre, a harcban elesett magyar hősökre emlékeztettek. A zenei eseményen nemcsak mohácsiak vettek részt, hanem nagy számban a környező falvakból és városokból is.

A Baranyában üdülő, kiránduló külföldiek közül is számosán ellátogattak ez alkalommal az emlékparkba. A szokásnak megfelelően a látogatók egy-egy szál piros virágot helyeztek a sirokra.

Középkori szoborlelet Pécsett

Országos jelentőségű szoborlelet került napvilágra az első magyar egyetem ásatásának színhelyén, a pécsi Székesegyház mögött.

A megtalált gótikus szobrok ás díszítmények - feltehetően - a XIY. századi Aranyos Mária-kápolna részei lehettek. Egykorú leírásokból ismert, hogy 150 éven át ez a kápolna volt a pécsi püspökök temetkezőhelye, ott nyugodtak a legnevezetesebb középkori főpapok, köztük az egyetemalapitó Vilmos püspök és - Bonfini történetiró szerint - a költő, Janus Pannonius.

A Mecseki Szénbányák szocialista szerződésben segíti a régészeti munkát, a Janus Pannonius Tudományegyetem KISZ-bizottsága pedig védnökséget vállalt a feltárás felett. Támogatást nyújtott a Pécs városi és a Baranya megyei Tanács is.

Egy kutatóárokban masszív kőfalakra is bukkantak, amelyekről kiderült, hogy gótikus egyházi épület maradványai. Az ásatást vezető régész, G. Sándor Mária kandidátus véleménye szerint ez lehetett a Miklós püspök által 1355-ben alapított Mária-kápolna, amely minden bizonnyal a török hódoltság idején pusztult el. A kápolna belsejében egy falazott sirt tártak fel, benne nagy értékű szoborleleteket találtak. Napvilágra került - többek között - egy aranyozott