Hazai Tudósítások, 1982 (19. évfolyam, 1-24. szám)
1982-06-15 / 11. szám
1982.XIX.évf.11.sz.Hazai Tudósítások 5 CSALÁDI KÖR- A ROMÁNIAI MAGYAR IRODAIÉI LEXIKON ELSŐ KÖTETÉRŐL -A kolozsvári Balogh Edgár, valamint szerkesztő bizottságának és ötvennél is több munkatársának a szellem napvilágát szolgáló vállalkozása, a bukaresti Kriterion Könyvkiadónál megjelenő Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. "Négy kerek esztendő telt el, mióta a Korunk Eórum-rovatában irodalmi lexikonunk kérdését felvetettük", irta a lexikon-főszerkesztő Balogh Edgár a Bukarestben megjelenő A Hét egyik 1971-es számában, amelyet azóta is kivágva őrzök. Tehát 1967-ben vetődött fel a terv, s 1981/82 fordulójára jelent meg az A-E jelzetű első kötet az egyik nagyváradi nyomda lelkes gondozásában. Napok óta ezt a több mint hatszáz oldalas első kötetet lapozom. Olvasom. ízlelgetem. Visszalapozom. Megállók egy-egy szócikknél. U jraolvasom. És szobám lassan benépesül. írók szorongnak benne és hirlapirók, zeneművészek és történészek, barátok és ismerősök, régvoltak és élők; s lassan megtelnek a lakás egyéb helyiségei is, már tömött a lépcsőház, a kapualj is, zsúfolttá válik az egész Fény utca, s én botladozva e tenger sokaságban, s kitekintve az erkélyen, nem tudok más szókat találni a jellemzésre, s a hangulat megragadására, mint az Arany János-i Családi kör-t. Jön felém a szája elé tartott zsebkendővel szegény, tüdővészes Arató András hirlapiró /negyvennégy végén családjával együtt Budán rejtegették/, harsányan hangzik fel máig legjobb ifjúkori barátom, a Pesten élő Bélteky László mélyzengésü kacagása, látom, újra megpillantom Gaál Gábor fejének boltozatát a kolozsvári Dumaposta /a lexikonban még egy törzsasztal is külön szócikket kapott/ főhelyén, látom, amint rohan a szórványokat, csángó mesemondókat, a hétfalusi rokonokat, a hepehupás vén Szilágyot felfedezni és feltárni a kövérkés-termetes-örökvidám Beke Gyurka, aki talán a legtöbbet tud a román-magyar együttélés történelmi szükségének a kérdéseiről. És kirajzolódik - e könyv adatainak segitségével - a szeretett múzsa, a sokat vitatott szegény Boncza Berta alakja és életsorsa, a jegyzetekben felvillan a róla szóló irodalom, s természetesen itt áll előttünk Ady. De nem az életrajza, mint a Magyar Irodalmi Lexikonban, hanem előttünk áll emlékezete, hatása,a róla elnevezett muzeum és irodalmi kör és társaság története. Amint Balogh Edgár a lexikon előszavában Írja: "Külön gondot
