Hazai Tudósítások, 1982 (19. évfolyam, 1-24. szám)
1982-05-01 / 8. szám
1982.XIX.évf.8.sz. Hazai Tudósítások 9 KORONÁZÁSI JELVÍl'IY VOLT-E AZ ORSZÁGALMA? Kézben az országalma. Heraldikusok, történészek, restaurátorok nézegetik, méregetik, vizsgálják a magyar glóbuszt, amely koronázási jelvényeink közül a legszerényebb külsejű, s a legtalányosabb. Hozzá hasonló nincs egész Európában. Aranyozott gömb, tetején kettős kereszt, oldalán a magyar Anjou cimeres pajzs. A diszes királyi korona és a palást, a jogar mellett csupasznak, túl egyszerűnek tűnik. Talán ez az oka annak, hogy a kutatók régen főleg az ékes jelvények iránt érdeklődtek, az alma háttérben maradt. Az utóbbi négy évben azonban, amióta ; e becses nemzeti ereklyéink hazaérkeztek, a jelvény-együttes minden tagjára figyelnek a szakemberek. Tavaly neves angol, francia, német, osztrák, svájci kutatókat, restaurátorokat hivtak Budapestre, az ő véleményüket is kikérték, miként lehetne restaurálni, jó állapotban megőrizni ezeket az ékszereket. A hazai és a külföldi szakemberek tudományos konferencián szóltak hozzá a kérdéshez, ismertették a királyi jelvények restaurálása során szerzett tapasztalataikat. A vizsgálatoknál ezeket is hasznosítják. A művelődési miniszter koronatanácsadó bizottságánál: irányításával megkezdték a korona és a palást tanulmányozását. Az első következtetések szerint a korona állapota jó. Neves, tapasztalt külföldi fémrestaurátorokkal tsnácskozzák meg: miként távolithatják el a nemes fémet 'kárositó cint, amellyel az 1867-es koronázás előtt a korona pántjait nagy sietséggel megforrasztottá.1:. Az évszázadok során szennyeződött és szintén szakszerűtlenül javitott palástot megtisztítják, miután magyar szakember a svájci restaurátorok műhelyében előkészül erre a feladatra. Kost az almát teszik nagyitó alá a kutatók. Annál: anyagát, csekély diszitését elemezve szeretnék megállapítani: melyik korban, kinek, milyen célra készült. Remélik, hogy a felületén felfedeznek egy jelt vagy vonást, amely újabb támpont, esetleg bizonyiték lehet az eredetét illetően. Felülvizsgálják, elemzik a kutatók a feltételezéseiket is. Kovács Éva művészettörténész, a koronabizottság tagja úgy véli, hogy a kettős kereszt az országalmán magyar sajátosság, mert az európai országalmákon nincsen ilyen. Az évezred kezdetén - miként Lovag Zsuzsával, a Magyar koronázási jelvények cimü könyvükben ismertettél: - Magyarországon is egyszerű kereszttel diszitett országalmát használhatta!:. Ilyennel ábrázolták Istvánt és utódait a XII. század végéig.
