Hazai Tudósítások, 1981 (18. évfolyam, 1-24. szám)
1981-08-01 / 14. szám
1981.XVIII.évf.14.sz.Hazai Tudósítások 7 I Tartsay gimanizsta fia jelentkezett, neki mondtuk be a jelszót. Válaszomra, hogy Tartsay Vilmost keresem, azonnal felnyílt az előszobaajtó és egy csendőr zászlós állt velem szemben, géppisztollyal a kezében. Felrémlett bennem az ellenállás lehetősége, de nálam csak Frommer volt, s a csendőrök velem szemben géppisztollyal álltak. Beléptem az előszobába, amely teljes felfordulás képét mutatta. A zászlós fölszólított, hogy adjam át fegyveremet, majd bekísért Tartsayék ebédlőjébe, ahol már többen ültek a csendőrök őrizetében, Tartsayné, Nagy Denő, Révay Kálmán, Makay Miklós és mások, vagy 10-15 ember. Tartsay Vilmost nem láttam a lakásban." Ezen a délutánon és az éjszaka folyamán árulással Bajcsy- Zsilinszky Endre, Kiss Dános, s a mozgalom egész vezetősége csendőrkézre jutott. A többi már a vallatók, hadbírók, s a hóhérok dolga volt. De az elfogottakból válogatott kínzásokkal sem sikerült bajtársaikra nézve terhelő vallomást kicsikarni. 1944.december 8-án 15 óra 15 perckor az akasztó*^ fa alá vezették Nagy Denőt, Tartsay Vilmost és Kiss Dánost. Markos György igy emlékezik: "Nem tudom, Makay mesélte-e vagy más. Tartsayné búcsúzott a férjétől. Odalépett hozzájuk az egyik nyilas csendőr, és közölte: cában.- A hullát majd holnap tetszik megkapni, a Szvetenay ut-De a "hulla" még ott állt, és fogta a felesége kezét." Tartsay Vilmos 1981.julius 22-én lett volna nyolcvanéves.- o -MAGYAR-AMERIKAI NÉPRADZI KONFERENCIA Magyar-amerikai folklórkonferenciát rendeztek júliusban a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében. Köpeczi Béla akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese és Bodrogi Tibor, az MTA néprajzi kutatócsoportjának igazgatója nyitotta meg a kétnapos tanácskozást, amelyet az MTA társadalomtudományi bizottsága és néprajzi kutatócsoportja, valamint az amerikai tudományos akadémiák tanácsának folklór- és néprajzi osztálya rendezett a két intézmény egyezményének megfelelően. A téma: a folklórhagyományok jelentősége a mai magyar és amerikai társadalomban. Előadások hangzottak el a többi közt a magyar folklórról, az amerikai etnikai öntudat jegyeiről, irányzatairól, az Amerikában élő magyar csoportok sajátos amerikai-magyar nemzeti tudatáról. Szó volt az első világháború előtt Amerikába és Kanadába vándorolt magyarok alkalmazkodásáról, népművészetéről, ar«o ról, hogy az etnikai könyvtárak milyen szerepet töltenek be magyarságuk megőrzésében, illetve asszimilációjukban, miként él az ősi otthon képe az amerikai etnikai költészetben.- o -
