Hazai Tudósítások, 1981 (18. évfolyam, 1-24. szám)
1981-08-01 / 14. szám
1981.XVIII.évf.14.sz Hazai Tudósítások 6 EMLÉKEZÉS TARTSAY VILMOSRA A magyar nemzeti történelem legsötétebb korszakában is akadtak olyan katonatisztek, akik elöljáróik parancsa helyett inkább lelkiismeretük parancsának engedelmeskedtek. A tisztesség bizonyos helyzetekben több mint becsülendő emberi tulajdonság: hősiesség. Voltak, akiken tisztességükért "csak" veréssel és kínzással álltak bosszút, s voltak, akiket bitóra küldtek. Szomorú sorsukban osztozott Tartsay Vilmos vezérkari százados is. Katonatiszti pályája vívódásokkal, csalódásokkal terhelt: a pesti piarista gimnáziumban érettségizik, a kecskeméti huszároknál töltött esztendő után beiratkozik a jogi egyetemre, de egy év múlva már a Ludovikán folytatja tanulmányait. Munkabírására jellemző, hogy közben hallgatója a közigazgatási egyetemenek is. A garnizonévek után Pestre helyezik, majd az 1940-es erdélyi események idején kéri, mentsék fel irodai beosztása alól, s huszárszázadával részt vesz a bevonulásban. Onnan visszatérve a hadseregben uralkodó légkör válaszút elé állítja: úgy dönt, hogy szolgálaton kívüli állományba helyezteti magát. Elképzelése szerint a magyar katonaságnak függetlennek kell maradnia a németektől, s csakis magyar célok, nemzeti érdekek szolgálatában szabad állnia. E nézetével sorozatosan szembekerül a vezetéssel. A német bevonulást követően talált utat az antifasiszta erőkhöz. A fegyveres ellenállás előfeltétele volt a katonai vezetés, artelynek megszervezése a Bajcsy-Zsilinszky Endre vezette Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságára várt. Tartsay feladata a személyi toborzás volt, s ez a megbízatás, Nagy Denő, a bizottság katonai irányításának vezérkari főnöke szerint is kulcsfontosságú pozíciónak számított. Elgondolásuk szerint a főváros egy fontos útvonalán átvágták volna magukat a szovjet csapatokhoz, a szovjetek folyosót nyitnak a Dunáig, hátba támadják a körülzárt németeket és nyilasokat, megakadályozzák a város teljes elpusztítását. 1944. november 22-én a nemzeti felkelés illegalitásban dolgozó katonai vezetője, Kiss Dános altábornagy. Nagy Denő révén egy sor fontos dolgot kívánt tisztázni. Délután találkozó színhelye volt Tartsayék lakása. A történtekről igy vall az egykori harcostárs, Almásy Pál: “Délután hat órakor indultam el lakásomról. Az Andrássy ut 29. számú házhoz érve, a ház kapuját zárva találtam. Egy pillanatra meghökkentem, de nem tulajdonítottam különösebb jelentőséget neki, mert a légó miatt már meglehetősen zűrzavaros állapotok uralkodtak akkor Budapesten. Csengetésemre a házfelügyelő kinyitotta a kaput, és én szó nélkül felmentem az első emeletre. Csengettem Tartsayék lakásán. Egy ismeretlen hang szólt: "Ki az?" Ez már teljesen szokatlan volt, mert máskor mindig
