Hazai Tudósítások, 1981 (18. évfolyam, 1-24. szám)
1981-03-01 / 4. szám
1981.XVIII.évf.4. sz Hazai Tudósítások 2 INTERJÚ DR.GOSZTONYI JÁNOSSAL, A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE FŐTITKÁRÁVAL- Készülődés a IV. Anyanyelvi Konferenciára -- Gyermektáborok, diáktanfolyamok és pedagógus továbbképzés -- A Nyugaton élő magyar költők antológiája -Külföldön élő honfitársaink sorsa - éljenek bár a környező országokban vagy távoli földrészeken - mindig érdekelte a közvéleményt. A Magyarok Világszövetsége épp avégett alakult meg az 1920-as években, hogy a személyes kontaktusokat a társadalmi kapcsolatok szintjére emelje. 1945 után eléggé leszűkült a szövetség tevékenységi köre. A magyar társadalom fejlődése és az enyhülés politikájának kibontakozása következtében azonban az utóbbi évtizedben lehetőség nyilt a szövetség munkája folyamatosságának megőrzésére és továbbvitelére. A szórványmagyarSággal való kapcsolatok ápolása ma is a Magyarok Világszövetségének a feladata. Hogyan látja a szervezet tennivalóit a mai változó nemzetközi helyzetben, s a közelgő IV. Anyanyelvi Konferencia tükrében - erről kérdeztük a szövetség főtitkárát, dr. dr. Gosztonyi Jánost.- A konferenciára a meghívókat ezekben a napokban küldjük szét. A Világszövetség és Pécs város állami, társadalmi vezetői mindent megtesznek azért, hogy a vendégek jó környezetben és hasznosan töltsék a tanácskozás napjait. Az idei téma a kétnyelvűség lesz. Ez hallatlan fontos kérdés, hiszen a nyugati magyarok zöme már másod-, vagy harmadgenerációs; alig van köztük olyan, aki - mint a hajdan Amerikába vándorolt cselédek - kizárólag magyarul beszélnek. * Az Anyanyelvi Konferencia mellett a Világszövetség az idén is megrendezi a balatoni nyári gyermektáborokat, a sárospataki diáktanfolyamot és a pedagógusok továbbképzését Debrecenben. Lelkes és hozzáértő hazai szakemberek segitségével.- Az a tény, hogy a szórványmagyarságban egyre több a magyarul gyengén vagy alig beszélők száma, megnehezíti az önök dolgát. Újfajta módszereket kell keresni, uj tipusu kapcsolatokat kialakítani.- Igen, kétségtelenül igy van, de ez egyébként jellemző minden más emigrációra. Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy a nyelvet alig vagy egyáltalán nem beszélő magyar származású fiatalok is érdeklődnek, affinitás, vonzódás él bennük a magyar történelem, az irodalom és a mai valóság iránt. De belőlük már jórészt kiveszett apáik előítélete! A ma-
