Hazai Tudósítások, 1981 (18. évfolyam, 1-24. szám)
1981-10-01 / 18. szám
1981.XVIII.évf.18.sz Hazai Tudósítások 9 valóban tudományos igényű, különböző szempontok által nem befolyásolt megközelítése is meglehetősen ritka esemény. A tanácskozáson elhangzó előadások eredeti, levéltári kutatások alapján készültek, s sok eredményről itt számoltak be először a kutatók. Adódik a kérdés, mennyire lehet tudományos érvénnyel hozzányúlni a máig is ható kérdésekhez, olyan eseményekhez, amelyek szereplői ma is élnek. A válasz csak az lehet, hogy a történetirás mindig is rejt magában buktatókat, s a megközelítés pontossága a hozzáférhető források elegendő mennyiségén múlik. A szakembereknek lehetőségük nyílt arra, hogy az 1956 utáni dokumentumoknak a levéltári törvény értelmében hozzáférhető részét behatóan tanulmányozzák. A történészek feladata a történelmi tudat formálása, a történelem iránti társadalmi igény kielégítése. Ennek a szakemberek különféle kiadványokban, fórumokon igyekeznek is megfelelni. Külön feladat a történelem tanárok, oktatók folyamatos tájékoztatása a történelem kutatások legújabb eredményeiről, hogy ők ezeket az uj tapasztalatokat felhasználva, közelebb hozzák a történelmet hallgatóikhoz. Az eseményre épp ezért több száz történnelem oktatót és szakfelügyelőt is meghívtak.- o -FOLYTATJÁK GORSIUM FELTÁRÁSÁT Újabb szakaszához érkezett a hajdani római kori település, Gorsium huszonnegyedik esztendeje tartó kutatása: a székesfehérvári István Király Muzeum régészei - dr.Fitz Jenő vezetésével - a város faladnak, s a hozzájuk tartozó tornyoknak a feltárását. Az eddigi leletek alapján arra következtetnek, hogy a 105-106-ban, Traianus császár korában alapított várost mintegy öt kilométer hosszan kváderkövekből épített vastag falak vették körül. A két városkapu fölé őrtornyok magasodtak, s valószinüleg ezekben az építményekben működött a vám is. Ezt a feltevést igazolják az egyik torony feltárása közből előkerült bronz- és ólomsulyok, valamint egy mérlegserpenyő. A falaknak csak törmelékei maradtak ránk, köveikből ugyanis a középkori Székesfehérvárt építették fel. A városfalak megtalálása igen nagy jelentőségű Gorsium feltárásának történetében: a régészek most már pontosan meg tudják határozni a település városmagjának, központjának a nagyságát. A korábbi, légi felvételek ugyanis azt engedték sejtetni, hogy Gorsium 250-300 hektárnyi területet foglalt el, a városfalak segítségével azonban bizonyossá vált, hogy maga a belváros - ahol a jelentős épületek voltak - héthektámyi. Az eddigi feltárásokat is főként ezen a belső területen végezték, s ennek köszönhető, hogy napjainkban Gorsium belvárosának egyharmadát már felszínre hozták. Amennyiben az elkövetkező években gyorsítani tudnák a feltárás ütemét,az ezredfordulóra a falakkal határolt területen végeznének a munkával.- o -i
