Hazai Tudósítások, 1981 (18. évfolyam, 1-24. szám)
1981-10-01 / 18. szám
1981.XVIII.évf.18.sz.Hazai Tudósítások 2 KISÜZEMI TEVÉKENYSÉG, KIEGÉSZÍTŐ GAZDASÁGOK Folytatódik Magyarországon a lakosság növekvő és mind differenciáltabbá váló igényeinek teljesebb, jobb kielégitását szolgáló intézkedések sorozata. Az Elnöki Tanács legutóbb ennek jegyében alkotott törvényerejű rendeleteket a kisüzemi és a szövetkezeti gazdálkodás jogi feltételeinek továbbfejlesztésére. Ezek a jogszabályok részét képezik az állami, szövetkezeti és kisárutemelés fejlesztését célzó széles körű szervezetfejlesztési feladatok megvalósításának. Az elfogadott jogszabályok a többi között lehetőséget teremtenek a változó követelményekhez gyorsabban, rugalmasabban igazodó szervezeti formák, a kisszövetkezetek, valamint az ipari és szolgáltatási szakcsoportok létrehozására. Rendelkezéseket fogadtak el a lakosság számára nyújtott szolgáltatások jelentős részét adó kisipar továbbfejlesztésére. Egyben felhatalmazták a Minisztertanácsot a polgári jogi társaságokra vonatkozó eddigi előírásoktól eltérő együttműködésit forma, a gazdasági munkaközösség szabályainak megalkotására. Az 1982. január 1-én életbe lépő uj jogszabályok a XII. pártkongresszus határozatainak szellemét tükrözik. A kongresszus határozata - mint ismeretes - konkrétan megfogalmazta: "Az életkörülmények javitása megköveteli a szolgáltatások iránti igények jobb kielégítését... közgazdasági eszközökkel ösztönözzék, rugalmasabb szervezeti formákkal mozdítsák elő, hogy bővüljön a szolgáltatások köre és javuljon minősége". Ugyancsak a kongresszusi határozat szögezte le - s a jogszabályok kidolgozói ezt is messzemenően figyelembe vették -, hogy az uj szervezeti formáknak lehetővé kell tenniük a munkaidőalap hatékony kihasználása mellet az egyéni, a családi munkaerőtartalékok jobb hasznosítását. Ez ugyanis nem kis mértékben hozzájárul a bővülő és gyorsan változó szükségletek rugalmasabb kielégítéséhez, a nemzeti vagyon gyarapításához. A mostani intézkedések tehát valóságos társadalmi igények, szükségletek kielégítését célozzák. Azt várják tőlük, hogy működési területet biztosítanak-, eddig kiaknázatlan alkotó energiák számára; elsősorban a szolgáltatások bővítésében, színvonalasabbá tételében kamatozzanak, s járuljanak hozzá a lakosság életkörülményeinek javításához, a társadalom és gazdaság szocialista alapjainak erősítéséhez. A kisszövetkezet a tagok kezdeményezésére alakulhat meg, elsősorban a szolgáltatások jobbítására, körének bővítésére. Egyaránt lehetnek fő-, illetve mellékfoglalkozású dolgozói, akik tagsági vagy alkalmazotti viszony keretében tevékenykedhetnek. E formában az eddiginél jobban kifejezésre jut a tagok felelőssége. Ők dönthetnek ugyanis arról, hogy a
