Hazai Tudósítások, 1980 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1980-11-01 / 21. szám
1980.XVII.évf.21.sz. Hazai Tudósítások 6 Az ausztriai és csehországi bányák már a középkorban jórészt kimerültek, Így a császári és királyi megrendelők elsősorban a Magyarországon vert érmekre támaszkodhattak. A magyarországi pénztermelés különösen fellendült Mária Terézia idejében. Az uralkodón6 trónját csak háborúk árán szilárdíthatta meg, ehhez pedig sok pénz kellett. Megkoronázása után, 1740- től, mikor az örökösödési háború megkezdődött, a feljegyzések tanúsága szerint a korábbinak a négyszeresére emelkedett a pénztermelés. A harcok befejeztével a termelés is csökkent, ám a hétéves háború idején még jobban megugrott: ezekben az esztendőkben a korábbi évek átla^gánál 5-6-szor több érmét vertek. Jellemző adat: 1743-ban a birodalom területén vert összes pénzmennyiség 87 százaléka a magyarországi műhelyekből került ki. Aranytallérok csaknem kizáróiagt az erdélyi pénzverdékben készültek, s innen vándoroltak a kincstárba. Besztercebánya reze pedig a.francia királyságba is eljutott: úgynevezett pénzlapkákat készítettek, amelyekre azután a megrendelő verette rá a mintát. A magyar királyság pénztermelési privilégiuma csak az 1750-es évek közepén kezdett megszűnni az uralkodó és pénzügyi tanácsadói ügyes gazdaságépolitikája nyomán. Ekkor alapították ugyanis a günzburgi verdét Ausztriában, amely az első olyan műhely volt, ahol "hozott anyagból" dolgoztak. Bankárok, főurak küldték ide törtezüstkészletüket. Az ebből vert tallérok egy részét vámként visszatartották - igy az államkincstár is pénzhez jutott -, a többit pedig megkapta a tulajdonos. A bérmunka fellendítette a pénzverést, s rendkívül "jövedelmező volt a birodalomnak. Oünzburgban, majd később Bécsben készültek a hires levantei tallérok: a 28 grammos ezüstpénz egyik oldalára Mária lerezia fátyolos mellképe került — éppen férjét gyászolta ekkor —, a másikra pedig a birodalmi elmer. Hevét az érme onnan kapta, hogy a Pöldközi-tenger partján mindenfelé a kereskedők általánosan elfogadott fizetőeszközévé vált. Egykoron sokan az uralkodónő magyaroki iránti gesztusának tekintették, hogy engedélyezte: Magyarországon a magyar királyi címer kerüljön a tallérokra. Pedig e döntését is inkább alaposan megfontolt pénzügyi számítások indokolták, ugyanis külföldön csak a levantei tallért fogadták el. így tehát megakadályozhatta a magyar ezüst
