Hazai Tudósítások, 1980 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1980-01-15 / 2. szám
1980.XVII.évf.2.sz. Hazai Tudósítások 12 1881-től a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, s majdnem minden újonnan alakuló tudományos szervezetben szerepel a neve. A magyar politikai életben vállalt munka mellett két évig Hampellel párhuzamosan végzik a már jelzett aquincumi ásatásokat. 1883-tól Torma már egyedül irányit ja a feltárásokat. Egyéniségéből, temperamentumából következik, hogy mindenkit fel tudott lelkesíteni, érthető tehát az a nagy érdeklődés, amellyel ásatásait "a régészettől távolabb állók köre" kiséri. "Külön társaskocsikat igényelt a látogatók tömege, a lapok szokatlan gondossággal regisztrálták a munkálatok haladását s képeslapjaink illusztrációkkal siettek a kiváncsiaknak kedveskedni. Torma elemében volt, s látható örömmel, a legnaivabb kérdésekre is készségesen adta meg a felvilágositásokat" - irta róla az egykori tudósitás. Bizonyára nemcsak vonzó egyéniségével, hanem közéleti pozíciójával is magyarázható, hogy sok pénzt tudott biztosítani a feltárásokra: évi 6000 forintot folyósítottak az aquincumi kutatásokra, amig ő vezeti az ásatásokat és ezenkívül 2500 forintot szavaznak meg publikációkra. Az ásatásokkal egyidőben sorra készülnek el, lépnek életbe a történél mi hagyaték megmentése érdekében hozott közigazgatási-jogi-gazdasági rendele tek: 1882-től viztelenitik a mocsaras-dűlőt, csatornázzák az ásatások környékét a Papföldön és a Filatori-dülőben. A pénzt és a műszaki segítséget folyamatosan biztosítják. 1885-ben a Fővárosi Tanács elrendelte a bejeleniési kötelezettséget a kerületi bontások, épitések és egyéb földmunkákra, az esetleg előkerülő régiségek megóvása érdekében. 1886-ban a Fővárosi Tanács határozata kiterjed a felszínre hozott római kori műemlékek védettségére, ezért például az 1877-ben kitűzött uj Budapest-szentendrei helyiérdekű vasút vonalába eső vizvezeték-maradványokat kikerülik. Ázva-fázva - a tudományért 1887- ben - több éves előkészítés után - a főváros kisajátítja a Szentendrei úti amfiteátrum telkeit és magára vállalja a romok konzerválását, fenntartását, gondozását. 1888-ban megszavazzák az ásatások publikációjára a pénzt, s 1889-ben már megjelenik a "Budapest Régiségei" cimü évkönyv, s ebben sorra közlik a tudományos eredményeket. Az uj folyóiratból azonban már hiányoznak Torma Károly publikációi. 1888- ban már nehezen birta a terepmunkát, hiszen, amint ő maga mondta: élete javát a szó szoros értelmében a tudomány javáért ázva-fázva töltötte. S bár Óbudán lakást és bérkocsihasználatot ajánl fel számára a főváros, már ez sem tarthatja vissza, felmentést kér feladatai alól.
