Hazai Tudósítások, 1980 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1980-01-01 / 1. szám

I960.XVII.évf.l.sz Hazai Tudósítások 12 "Lesz még ennek böjtje"... FARSANGOLÁS, FARSANGI NÉPSZOKÁSOK Ha valaki viselkedésében, magatartásában nem nyilt, nem egyenes és igaz, ha szemtől-szembe nem olyan embernek mutatja magát, amilyen a va­lóságban, az "megjátssza magát" vagy szebben szólva: alakoskodik. Első hal­lásra ki gondolná, hogy ez a szó eredetileg egy a farsangi népszokást, az álarcos alakoskodást jelölte. Egy Bihar megyei parasztember igy szól a feleségéhez: "Itt az etetés ideje, rínak a malacok, te meg tán farsangolni vótál..." Pedig csak a szomszédasszonnyal váltott pár szót estefelé, amikor tényleg sok a munka. Lehetett ez akár nyár közepén is. A szavak jelentése annyira megváltozott, hogy már szinte egyáltalán nem érezzük szoros kapcsolatukat a farsang ide­jével és a hozzá fűződő népszokásokkal. Karnevál, vaschang, farsang Könnyű kitalálni, hogy maga a farsang szó német eredetű, való­­szinüleg bajor, osztrák közvetítéssel honosodott meg a magyar nyelvben, s arról tanúskodik,hogy a régi magyarok téli ünnepköre, szokásrendje az or­szágba betelepülő német polgárság révén erőteljesen gazdagodott a közép­korban és valamivel később. Nem véletlen, hogy a farsangolás elsősorban a kisvárosi polgárok körében terjedt el. Divat volt azonban a királyi ud­varban is, ahol elsősorban itáliai hatásra karneválokat, maszkabálokat rendeztek. Az olasz eredetű szó, a maskara meghonosodása a magyarban a 16. századra tehető. 1 városok vonzásköre, hatása már a középkorban is nagy volt, de a falusi lakosság körében is kialakult és sokáig élt a farsangolás. Nap­jainkban már jobbára csak a jelmezbálok maradtak meg, s tovább él a Mohács környéki délszlávoknál a busójárás. Vizkereszttől hamvazószerdáig A hagyományok lassú elhalása ellenére érdemes feleleveníteni, milyen is volt a farsang, melyhez a karácsonyi ünnepkör után a leggazda­gabb jelesnapi szokáshagyomány kapcsolódott. Ezekben a népszokásokban olyan ősi elemek maradtak meg, amelyek sokat vallanak az emberiség műve­lődésének múltjáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom