Hazai Tudósítások, 1979 (16. évfolyam, 1-24. szám)

1979-07-15 / 14-15. szám

1979-XVI.évf-15-16. sz. Hazai Tudósítások 12 Átrakodás nélkül a tengerre A koncepció hangsúlyozza, hogy a vízlépcsőrendszer negyven szá­zalékkal növeli a Duna hajózhatósági időtartamát. A hajóút mélysége 3,6-4 mé­ter lesz, a vízlépcső alatt pedig - kotrás segítségével - 3 méteres minimális hajózási mélységet alakítanak ki. Az egész szakasz legkisebb hajózási széles­ségét 120 méteresre tervezik. A vízlépcső elkészülte után a viziút északi szakaszán 1500 ton­nás hajók is közlekedhetnek majd. Ily módon a tengerre átrakodás nélkül szál­lító viziút hossza délen a Fekete-tengerig körülbelül 1800, északon, a Rajnán át csaknem 1700, belföldön pedig az első magyar kikötőtől, Győrtől a Bajánál tervezettig 400 kilométer lesz. A vízlépcsőrendszer elsődleges célja az említett viziútba való bekapcsolódás, a vizi szállítás lehetőségeinek növelése; ennek gazdasági elő­nye nyilvánvaló. A vizi szállítás a vasúti fuvarozás költségének csak körül­belül a felét teszi ki. Az elképzelések szerint a remélhetőleg évenként öt százalékkal növekvő hajóforgalmat Győr - mint nemzetközi vámmentes szabadkikötő és Almás­füzitő - mint belföldi export-import kikötő - bonyolítaná le. A két új kikötő mellett olyan iparágak fejlesztését tervezik, amelyek vizi úton szállítható termékeket gyártanak. Az Almásfüzitői Timföld­gyár például, vagy a Vértesi Erdőgazdaság jól hasznosíthatja majd az olcsó viziutat. Győrött az egész városszerkezetet megváltoztatja a tervezett új létesítmény. A jelenlegi kikötő ugyanis alkalmatlan a továbbfejlesztésre, ezért áttelepítik a Nagy-Dunára; ennek nyomán más irányba fejlődik majd a város is. oo -

Next

/
Oldalképek
Tartalom