Hazai Tudósítások, 1979 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1979-01-15 / 2. szám
1979. XVI. évf. 2. sz. Hazai Tudósítások 4. A bányászat sikere t TÖBB MINT 25 MILLIÓ TONNA SZÉN - Elsők az oroszlányiak, nyomukban a borsodiak -Kimagasló sikereket értok el a magyarországi szénbányászok: 1978 végére teljesítették éves tervüket, 25,2 millió tonna szenet küldtek felszínre. 1978 végéig mintegy 400 ezer tonna került ki a bányákból, s ezzel a bányászok túlteljesítették felajánlásukat. Tervükhöz viszonyítva az oroszlányiak adták a legtöbbet, hiszen a nyolc mélyművelésű bányavállalat közül elsőként, december ötödikére teljesítették- tervüket. A többlet kétharmadát hétköznapi műszakokon termelték ki. Okét a borsodiak követik. A nógrádiakat váratlan geológiai akadályok, a tatabányaiakat pedig elemi csapások gátolták az eredményesebb munkában. A tulteljesités értékét növeli, hogy a bányászok elérték a tervezett minőséget, s előrehaladtak a feltáró munkával is. Az első bánya: Brennender Berg: égő hegy A magyar bányászat sikere alkalmat nyújt nekünk arra is, hogy megemlékezzünk egy régi magyar bányáról, s az ott folyó munkáról. Brennender Bergnek, "égő" hegynek nevezték azt, a Sopron-: tói 10 kilométerre nyugatra fekső, fenyvesekkel boritott dombot, ahol 1765-ben szenet talált Rieder János szögkovács. Jóllehet, a hegy sosem égett, de a németországi Pfalz-hercegségből ide települt mester korábbi hazájából ismerte már ezt a nyersanyagot, s ezzel szitotta műhelyében a tüzet. Felfedezésére hamar rátette kezét az akkori soproni tanács. így lett a magyar szénbányászat bölcsőjévé Brennbergbánya. A legendás szénlelőhely hamarosan a bányászok szakértelmével, a műszaki fejlesztéssel is beírta a nevét a magyar szénbányászat történetébe. A szállításnál már 1833-ban alkalmazták a gőzgépet, s ugyanebben az évben megkezdték a többszintes fejtési technológiák bevezetését. Negyven esztendő múlva kiépítették a bányabeli telefonvonalat, amely nemcsak a munkát segítette, hanem a bányászok biztonságát is növelte. A XIX. század fordulóján munkához kezdtek a 300 méternél mélyebb bányákban, a Hermesben, a Borbálában és a Sopronban. 1939-ben feltárták a Szent István-aknát, amely 630 méterével - a 20 évvel később nyílt Pécs környéki bányákig - a legmélyebb magyar bánya volt. 1952-ben geológiai adottságok miatt kellett a bányát bezárni. De a bányászok akkor sem maradtak hűtlenek hivatásukhoz. Több százan települtek át Tatabányára, Várpalotára és Oroszlányba. Az egykori bánya emlékét a helyi Bányászati Emlékmúzeum őrzi s a neves település ipartörténeti műemlékeinek legbecsebb darabjait a soproni Központi Bányászati Múzeumban állították ki.-o-o-o-o-o-
