Hazai Tudósítások, 1978 (15. évfolyam, 1-24. szám)
1978-03-01 / 5. szám
1978. XV. évf. 5. sz. Hazai Tudósítások 8. 1848-49 történetének lapjairól A KAZINCZY-HADTEST - A tizenegyedik vértanú -Az idén 130. évfordulója lesz 1848. március 15-ének, s az azt követő eseményeknek. Ismeretesek azok a társadalmi feszültségek, amelyek megérlelték a 19. századi magyar polgári forradalmat, ismeretes Széchenyi, Kossuth, Petőfi és a Fiatal Magyarország Körének mozgalma, s ismeretes az általuk megfogalmazott 12 pont is, amelyben meghatározták a polgári átalakulás követeléseit. A forradalom napjai dicsőségesek voltak; eltörölték a jobbágyrendszert, felelős kormány alakult a független országban, s létrejött a fiatal magyar honvédhadsereg, s százharmincadszor emlékezünk immár a pákozdi győzelemre, a diadalmas tavaszi hadjáratra, hogy aztán keserűen gondoljunk - az Európa által magárahagyott - 48-as szabadságharcosok vereségeire, a cári intervencióra, s 1949. augusztus 13-ára, az aradi fegyverletételre. 1848 töretlen szellemében Ezeket a történelmi eseményeket - fő vonalaikban - sokszor megvilágították a múlt évtizedekben, de máig is akadnak a szabadságharcnak olyan hősei, akikről csak kevés szó esik, pedig megérdemlik, hogy az ő arcvonásaikat is hűen őrizze a nemzeti emlékezet. Közülük való Kazinczy Lajos - a költő Kazinczy Ferenc legkisebb fia -, a hős honvédtábornok, a császári vésztörvényszék tizenegyedik halálraítéltje. Kazinczy Lajos (1820-1849) a honvédség felállításakor az utász-zászlóaljba lépett, majd 1949-ben Klapka György hadtestében alezredes, hadosztályparancsnok, később az "éjszaki hadtest" parancsnokló tábornoka lett. Kazinczy 1849. julius 2-án érkezett Husztra, hogy Görgey rendeletéből átvegye a parancsnokságot az Ung Bereg és Máramaros megyék területén állomásozó haderők felett. Szellemiekben és katonai fegyelemben egységes csapatokat vett át. Ennek az egységnek alapjai még az 1848-as őszi időszakra nyúlnak vissza. Ekkor kezdték meg a né pf ölke lök a Galíciába vezető hegyszorosok védelmi megerősítését, amelyeket az önkéntes nemzetőrök biztosítottak a honvédség megérkezéséig. Elsőnek a miskolci 22. honvédzászlőalj érkezett decemberben, a sóbányák és hágók védelmére Rapaics Dániel őrnagy parancsnoksága alatt. A máramarosi nemzetőrségből alakult a 105. honvédzászlóalj Várady Gábor őrnagy vezetésével. Kiegészítette őket néhány vadászszázad és a 12. Nádor-huszárezred százada. Tavasszal valamennyi egység sikerrel vette fel a harcot a Galíciából betörő Hartmann és Deutschmeister császári ezredekkel, majd rövidesen Munkács mellett Podheringnél verték vissza győztes csatában a cári sereget. A zsibói mezőn A hadtest létszáma 1849 júliusában, egy huszti hadrendből kitünően 8259 fő, tüzérséggel együtt. Ez a létszám közel 12 000-re szaporodott augusztusban, amikor a hadtest Zsibó felé vette útját. Várady Gábor, aki ekkor a 19. hadosztály dandárnoka" lett, emlék
