Hazai Tudósítások, 1978 (15. évfolyam, 1-24. szám)
1978-03-01 / 5. szám
1978. XV. évf. 5. sz. Hazai Tudósítások 4. Ötszörösére növekvő behozatal - 1980-ig A FÖLDGÁZ-PROGRAM EREDMÉNYEI MAGYARORSZÁGON Magyarország energiamérlegében a hetvenes évek első felére a szénhidrogének vették át a vezető szerepet és arányuk ma már megközeliti a 60 százalékot. Ezen belül is a földgáz részesedése a nagyobb - felhasználása a legutóbbi tiz évben több mint háromszorosára emelkedett. Bár a hazai földgázkincs jelentékenyebb, mint a kőolajkészletek, az igények földgázból olyan gyorsan nőnek, hogy nagy és növekvő behozatalra van szükség belőle: számítások szerint a behozatalt 1980-ig majdnem ötszörösére kell emelni. Az orenburgi gázvezetéken - amelynek épitésében más KGST országokkal együtt Magyarország is részt vesz - 1978-ban a tervek szerint már csaknem három milliárd köbméter szovjet földgáz érkezik Magyarországra. (Összehasonlításul megemlítjük, hogy 1976-ban az egész földgáz-behozatal egymilliárd 200 millió köbméter volt.) A feltárás modern módszerei Magyarország mindent elkövet, hogy nyersanyag-készleteivel jól gazdálkodjék: erőteljesen fejleszti a hagyományos fűtőanyagok termelését is, elsősorban a szénbányászatot, de a szénhidrogén-vagyon feltárását és hasznosítását is. Emellett jelentékeny csővezetékes szállítási rendszert épített ki az olaj- és a földgáz továbbítására és olyan, saját konstrukciójú telemechanikai és kommunikációs berendezésekkel látja el, amelyek iránt külföldön is nagy a kereslet. Számottevő tudományos eredményeket értek el a magyar szakemberek a fütőanyagprodukció növelésében is. Az ország délkeleti részén, Szeged közelében például igen jó eredményekkel alkalmazták azokat az uj fúrási módszereket, amelyeket magyar geológusok, geofizikusok és petrolkémikusok dolgoztak ki. Itt, ahol 1965-ben véletlen folytán, artézi kút fúrásakor bukkantak olajra, az ország legjelentősebb szénhidrogén mezője van, s újabb és újabb telepeket tárnak fel. Érdemes megemlíteni, hogy ebben a térségben a negyvenes évek elején is próbálkoztak fúrásokkal, de az akkori mérési módszerek fejletlensége következtében £ szénhidrogénkincs a mélyben maradt. A napjainkban alkalmazott fúrási módszerek azonban nemcsak eredményesek, hanem biztonságosak is. A bányahatóságok ugyanis - érthető módon - szigorú szabályokhoz kötik a lakott területek közelében folyó szénhidrogén-kutatást és feltárást. A kutak termelőcsövében automatikus elzárószelepet helyeznek el, ami a kutszerelvény esetleges sérülésekor pillanatok alatt elzárja a felszínre törő olaj és gáz útját. A kutból kitermelt fűtőanyag teljesen zárt rendszerben mozog s egy csepp kőolaj, egy köbcenti földgáz sem kerülhet a szabadba. A földalatti szénhidrogénkincs feltérképezése és a mind alaposabb kutatások az utóbbi években - mint már említettük - több uj telep feltárását eredményezték. Ezek egyikéről kiderült, hogy mélyen alányulik sűrűn lakott, városi területeknek. Hagyományos függőleges fúrás ebben az esetben tehát szóba sem kerülhetett. A kőolajszakemberek szovjet dokumentáció alapján a helyi viszonyoknak pontosan megfelelő fúrási technikát, az úgynevezett ferde fúrás technikáját
