Hazai Tudósítások, 1978 (15. évfolyam, 1-24. szám)
1978-03-01 / 5. szám
1978. XV. évf. 5. sz. Hazai Tudósítások 2. A nemzetiség is - nyelvében él A NEMZETISÉGEK ANYANYELVI OKTATÁSA Az Ősz (rák-Magyar Monarchia idején, s a két háború közötti keserves évtizedekben, melyekben oly sok hazánkfia volt kénytelen - a mindennapi kenyér híján - hátat fordítani szülőföldjének, szomorú sorsa volt a Duna-völgyében élő nemzetiségeknek is. Az uralkodó körök mesterségesen szították közöttük a viszályt és sorsuk gyakorta még a legszegényebb magyar rétegekénél is szánalmasabb volt. A gyászos örökség felszámolását, az igazi megbékélés megteremtését a szocializmus utján járó magyar kormányok kezdték el, ők biztosítottak szabad fejlődést az ország területén élő minden nemzetiségnek. Mi a helyzet ma? Idézünk a Kritika cimü folyóirat legutóbbi számából. Eszerint "Magyarországon a szomszédos országoktól eltérően csekély számú nemzetiségi lakosság él. Becslések alapján 200-220 ezer német, 100-110 ezer szlovák, 80-100 ezer délszláv (szerb, horvát, szlovén) és 20-25 ezer román, összesen 400-450 ezer nemzetiségi lakossal számolunk, akiknek egyenlőségét az élet minden területén törvényekben rögzített jogok biztosítják. A szocialista alkotmány a törvény előtti egyenjogúságon, az egyenlő állampolgári jogokon túl rögzíti, hogy a Magyar Népköztársaság a területén élő minden nemzetiség számára biztosítja... az anyanyelv használatát, az anyanyelven való oktatást, saját kultúrája megőrzését és ápolását". A mai társadalmi viszonyok között az anyanyelv megfelelő oktatása a nemzetiségi lét egyik alapfeltétele. A nagyszülők és szülők által örökbe hagyott nemzetiségi anyanyelvek (német, román, szlovák, szerb-horvát, szlovén) megőrzésének feltétele a jő anyanyelvi oktatás. Az alkotmányban rögzített jogok biztosítása céljából Magyarországon a nemzetiségi oktatásügy területén - az egységes állami oktatási rendszer részeként - az óvodától a felsőoktatási intézményekig kialakítottak a nemzetiségek anyanyelvoktatásának formái és intézményei. Ezen intézmények, amelyek egyébként ugyanúgy az életre való felkészülést szolgálják, legfontosabb feladata, hogy a nemzetiségi gyermeket megfelelő színvonalon megtanítsák anyanyelvére. Jelenleg 150 nemzetiségi óvodában, 318 általános iskolában, 10 gimnáziumban, illetve szakközépiskolában körülbelül 35 ezer nemzetiségi gyermek tanulja anyanyelvét. A felsőoktatásban 11 intézményben 469 nappali, esti és levelező tagozatos hallgató készül nemzetiségi pedagóguspályára. Megoldott és megoldásra váró kérdések A statisztika tükrében úgy tűnhet, hogy a nemzetiségek anyanyelvi oktatása megoldott. Tény, hogy megoldatlan alapkérdések nincsenek ezen a területen. A probléma mégsem ilyen egyszerű, s a felvetődő kérdéseket a fejlődés során az eddigieknél is jobban figyelembe kell venni. Ilyen egyrészt az asszimiláció, másrészt a nyelvjárási beszédmód. A társadalomban végbemenő folyamatok természetszerűleg nem hagyták érintetlenül a nemzetiségi lakosságot sem. Létezik, van spontán asszimiláció, amelyet.sem erőszakosan siettetni, sem