Hazai Tudósítások, 1978 (15. évfolyam, 1-24. szám)
1978-12-15 / 24. szám
1978. XV. évf. 24. sz. Hazai Tudósítások 11. A haladás és a munka iskolája 125 ÉVES AZ EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM Ebben a tanévben ünnepli megalapításának 125. évfordulóját a budapesti Eötvös József Gimnázium. Története azonban régebbi időkre nyúlik vissza, egészen az 1790-91-es budai országgyűlésig: ekkor javasolta egy bizottság technikai iskolák létesítését. Erről később, az 1832-36-os országgyűlésen törvényjavaslat is született, de a megvalósításra még várni kellett. Főreáltanoda A hazafiak - köztük Kossuth Lajos és Széchenyi István - sürgető követelésének azonban nem tudott sokáig ellenállni a bécsi udvar; 1846-ban létrejött a mai Budapesti Műszaki Egyetem őse, a József Nádor Ipartanoda, majd a helytartótanács 1851. november 15-én fölszólította Pest város polgármesterét egy háromosztályos reáliskola alapítására. Az első pesti reáliskola eleinte a legendás Pilvax Kávéház szomszédságában, a Kötő utcai városi reál és főelemiben kapott helyet, és neve Pest városi Nyilvá- 7 Főreáltanoda volt. A tanács 1854 tavaszán megvásárolta az akkori Kohlbacher utca 7. alatti Körösi-udvart. Ebben az utcában, amely ma az alapításra emlékeztetve a Reá’ "'roc„ név ’ viseli, Hild József, a neves építőművész kapott megbízást a tervek elkészítésére, Az épületet 1857. október 4-én már föl is avatták. Abban az időben a brünni utcán ez volt r ~ák yar monarchia legnagyobb reáliskolája. 1921 óta Eötvös József nevét viseli az iskola, amely 1875-től a -J..'. hatosztályosból nyolcosztályos főreáliskolává, majd 1935-től fokozatosan gimnáziummá épült ki. Eötvös József írónak, mint a Pest-városi közgyűlés iskolai-bizottsági elnökének személyes szerepe volt abban, hogy egy, a szülők számára 1861-ben megrendezett szavazás alapján ez az iskola magyar tannyelvűvé vált. Később a közoktatásügyi miniszterré kinevezett Eötvös ugyancsak sokat tett az iskola fejlesztéséért. Tanárok és növendékek Az iskola alapításától fogva jól képzett szakembereket adott az iskola az ipar, majd az 1883-as középiskolai törvénytől kezdve a műegyetem számára is. Mindig haladó szellemben nevelte diákjait. Ennek tulajdonítható, hogy növendékei közül a századforduló után sokan vettek részt a Galilei-kör munkájában. A nagy tanáregyéniségek a maguk magas szellemi színvonalával gyarapították az iskola szép hagyományait. A sok közül mégis említeni kell Péterfy Jenőt, Szinnyei Józsefet, Bayer Józsefet, Riedl Frigyest, majd az újabb évtizedekből a nemrégiben elhunyt Alexits Györgyöt, azután Ádám Jenőt, Bárczi Gézát. Érdekes, hogy a növendékek közül sok lett később hires építőművész, például Schulek Frigyes, Lechner Ödön, Alpár Ignác, Steindl Imre; emléküket Budapesten neves épületek őrzik. De itt tanult Zala György, Hubay Jenő, Góth Sándor, az újabb nemzedék tagjai közül - ismét csak a teljesség igénye nélkül - Banda Ede, Hernádi Lajos, Karinthy Ferenc, Ungvári László, valamint a jelenlegi magyar oktatási miniszter, dr.Polinszky Károly akadémikus.
