Hazai Tudósítások, 1978 (15. évfolyam, 1-24. szám)
1978-09-15 / 18. szám
1978. XV. évf. 18. sz. Hazai Tudósítások 7. Előtérben az élelmiszeripari gépgyártás NÉGYSZÁZMILLIÓ EXPORTFEJLESZTÉSRE Százhuszmillió forint exportfejlesztő hitelt kért a közelmúltban a Magyar Nemzeti Banktól az ÉLGÉP, a Budapesti Élelmiszeripari Gépgyár- és Szerelő Vállalat. Miért tervezik ezt a soronkivüli "gyorsberuházást", hiszen az élelmiszeripari gépek gyártásában évek óta ők fejlődtek a legdinamikusabban?- Ha a közelmúltról és a jelenről szólunk, valóban igy van - mondja Salamon László miiszaki igazgató. - Például 1976-ban 237 millió forint értékű volt, az idén már több mint félmilliárd. Idei teljes árbevételünk megközelíti a 2 milliárd forintot. Komplett kenyérgyáraink, malmaink, sajtgyáraink oly keresettek külföldön, hogy ha az eddigi növekedés ütemét tartani tudjuk, az előző 5 évhez képest közel húszszorosára növekedhet az export.- De mi lesz jövőre, vagy 1980-ban? Megálljuk-e a helyünket a nemzetközi piacon? Ezért akarjuk néhány gyors beruházás révén - uj festő- és felületvédelmi eljárással, automata hegesztési és egyéb technológiák bevezetésével - növelni a gyártó kapacitást.- A beruházáshoz szükséges összeg egy részét, 280 millió forintot, saját fejlesztési alapból már letétbe helyeztünk, s a fejlesztéshez mindent előkészítettünk. így, mihelyt megkapjuk a hitelt, 1980-ig befejezzük a korszerüsitést. Az ÉLGÉP jelenleg egy óriás malmot és egy kenyérgyárat épit Algériában, továbbá elvállalta két kisebb malom korszerűsítését is. Iraktól csaknem 40 kismalomra kaptak megrendelést, nagy részük már elkészült. Iránba most szállították az első takarmánykeverő mintaüzemet. A Szovjetunió eddig 100 sajtgyárat rendelt, Csehszlovákia pedig komplett sütőipari üzemek elkészítésével bízta meg az élelmiszeripari gépgyártás magyar reprezentánsát. AZ ELSŐ MINŐSÍTETT ÁNIZSFAJTA MAGYARORSZÁGON A Gógynövénykutató Intézet budakalászi állomásán a kultúrnövények között "keresetlen jövevénynek" számitó ánizsfajta 130-140 napos tenyészidő, kétéves kísérleti próba után kapott "zöld utat" a gyógynövénytermesztésben. Valamennyi tulajdonsága jobb; illóolajtartalma egyértelműen értékesebb és nagyobb, továbbá magtermése is kedvezőbb, mint a korábban használt növényeké. Magyarországon jelenleg 100-150 hektáron termesztenek ánizst: ezt elsősorban a konzerv- és a gyógyszeripar használja fel, de a Herbária Vállalat teakeverékeiben is szükség van hatóanyagaira. Évente 100 mázsa ánizs az export. A világpiaci kereslet növekszik, tehát jól jön majd az uj magyar minősített ánizs, amelynek szaporítását is megkezdték már.
