Hazai Tudósítások, 1978 (15. évfolyam, 1-24. szám)

1978-09-01 / 17. szám

1978. XV. évf. 17. 8z.

Hazai Tudósítások

6.

Foglalkoznak a napraforgó betegségeivel is, és már több kórokozót azonosítottak. Betegségeknek ellenálló fajták nemesítésén a Takarmánytermesztési Kutató Intézetben dolgoznak, e munkához nyújt jelentős segítséget a növénykórtani osztály.

A Növényvédelmi Kutató Intézetnek Budapest határában van egy 120 hektáros kísérleti gazdasága. Itt, Juliamajorban vai az intézet viruskutató csoportja is: Magyar ország legnagyobb létszámú növényvirus-kutató részlege.

A távlati fejlesztési terv előírja, hogy uj, eredeti, szabadalom- és exportképes növényvédő szereket kell gyártani. Egy uj szer kutatási munkái a gyártásba állításig hat-nyolc évet vesznek igénybe. Az intézetbe sikerült hat olyan növényvédő szert előállítani, amelyek nem egy ismert tipus uj tagjai, hanem valóban uj anyagok. Ezek a kutatási, fejlesztési, ellenőrzési (toxikológiai) munka körülbelül nyolcesztendős kálváriájából kettő, némelyek már négy-hat évet maguk mögött hagytak, tehát rövidesen megjelennek a piacon.

HAT HEKTÁR TUDOMÁNY

Valóságos karó- és táblaerdőre lesz figyelmes az utas Bábolna határában. A táblákon nevek, számok, mellettük 130 ezer kukoricatő. A táblák a hibridek "névjegyei", honpolgárságukat, legjellemzőbb tulajdonságaikat közlik. A Bábolnai Iparszerü Kukoricatermelő Közös Vállalat, az IKR magyar viszonylatban szinte páratlan kukorica fajtatárházában látható mindez. 1978-ban 500 különböző,a világ minden tájáról származó hibridet hasonlítanak itt össze.

i

A hat hektárnyi terület - akárcsak egy nagy szántóföldi laboratórium - arra ad választ: melyek lesznek a jövő fajtái, melyik hibridekre kell a legjobban odafigyelni a szakembereknek, hogy tovább növeljék a termésátlagot. Húsz országból - a Szovjetuniótól Olaszországon, Hollandián át az USA-ig - származó hibridek vetélkednek az Iparszerü Kukoricatermelő Rendszer fajtakísérletében.

A korszerű fajta-összehasonlitás hároméves. Az elsőéves, úgynevezett információs kísérletekben szerepel a legtöbb "jelölt": az újonnan behozott külföldi magok, az uj magyar hibridek. Ekkor csak néhány mutató alapján választják ki azokat, amelyek a másodéves kísérletekbe kerülnek. Itt már azonban valamennyi alanynak nagyon sok tulajdonságát vizsgálják a tenyészidő alatti fenológiai felvételezésekkel, a betakarítási eredmények tudományos értékelésével.

A második éves szűrőn is fennmaradt hibridek kerülnek a harmadéves kísérletekbe. Itt dől el véglegesen, melyiket javasolják köztermesztésre. A második fordulóban az ország két táján, a Magyar Tudományos Akadémia martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézetében és a hódmezővásárhelyi Állami Főiskolai Tangazdaságban azonos körülmények között vizsgáznak ugyanazok a hibridek. A harmadik lépcsőben sokkal szélesebb a kontroll. A közös vállalat számos taggazdasága is részt vesz a kísérletekben, hogy a különböző éghajlati termőhelyi adottságoknak megfelelően is megvizsgálják az egyes fajtákat.