Hazai Tudósítások, 1978 (15. évfolyam, 1-24. szám)
1978-09-01 / 17. szám
1978. XV. évi. 17. sz. Hazai Tudósítások 5. Régi intézmény - uj utakon A NÖVÉNYVÉDELMI KUTATÓINTÉZET MUNKÁJÁRÓL Aligha van sok - vagy akár csak: még egy kutatóintézet Magyarországon, amely a Magyar Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium Növényvédelmi Kutat Intézetéhez hasonlóan már alapításának századik évfordulójára készülne. Az intézet jogelődjét - Országos Phylloxera Kísérleti Állomás néven - 1880-ban alapították. A szakemberek becslése szerint a növényvédelem eszköztárának túlnyomó részét még igen hosszú ideig vegyi anyagok alkotják. Ez két szempontból is súlyos gond: egyrészt mert a környezetvédelem érdekében mind nagyobb gonddal kell megválogatni az e célra használható vegyszereket, másrészt pedig mert újabb, hatékonyabb vegyszerek előállítása nehéz és költséges feladat. Szex és rozsda A Rovartani osztályon foglalkoznak a szexferomonoknak, a rovarok szexuális csalogató illatanyagainak a kutatásával, amelyek alkalmazásától azt remélik, hogy idővel kiegészíthetik a kémiai védekezést és csökkenthetik annak növekedési ütemét. Máris sikerült egy sor kártevő - elsősorban lepke - feromonját azonosítani és szintetikusan is előállítani. E vegyületek egyelőre még csak arra szolgálnak, hogy a segítségükkel befogott egyedek számából következtetni tudnak a kártevők szaporodási üte/nére, és igy a vegyszeres védekezést a legjobban időzíthetik. A Kórélettani osztály több éve foglalkozik a búza rozsdabetegségét okozó gomba egyes változatainak elterjedésével, azok jelentőségével. Egyben e gombarasszokat fenntartja és a hazai buzanemesitők rendelkezésére bocsátja, akik szelektálják a kevésbé érzékeny fajtákat. A kajszi "gutaütése" A Növénykórtani osztályon viszont a legszigorúbban vett alkalmazott kutatás folyik: uj, Magyarországon nem ismert betegségek kóroktanának felderítése, a kórokozók életciklusának tisztázása. Sokat hallani a kajszibarack "gutaütéséről" és az őszibarackfák korai pusztulásáról; ezek a betegségek nem közvetlenül a termést károsítják, hanem magának a gyümölcsfának részleges vagy teljes elhalását idézik alő. Ez a - már-már a termelési kedvet veszélyeztető - betegség más országokban is nagy gond, ezért az Európai és Földközi-tengeri Or szagok Növényvédehni Szervezete keretében spanyol, jugoszláviai, francia, szovjet és magyar szakemberek szálltak szembe vele, mégpedig dr. Klement Zoltánnak, az intézet tudományos főmunkatársának az irányításával. Meg is állapították, hogy az országonként (éghajlat szerint) különböző kórokozók (baktériumok, gombák, esetenként feltehetőleg vírusok is) a sebparaziták, amelyek főképp a metszési felületeken vagy egyéb sérüléseken át hatolnak be. A védekezés I ulcsa a/, agrotechnikában van: ha a kajszi- és őszibarackfát nem télen metszik, hanem tavasszal, akkor szinte soha nem jön létre fertőzés, és ennek következtében gutaütés.
