Hazai Tudósítások, 1978 (15. évfolyam, 1-24. szám)
1978-07-15 / 14. szám
1978. XV. évf. 14. sz. Hazai Tudósítások 14. Óhazai körkép Szent-Györgyi Albert nyomdokain A debreceni Kórélettani és Élettani Intézet is részt vesz az Interkozmosz biológiai programjában. Ennek keretében állatkísérleteken tanulmányozzák, hogy a mozgáshiány milyen jellegű izomelváltozásokat okoz. Többek között ezekről a kutatásokról számoltak be a Magyar Élettani Társaság Debrecenben megtartott háromnapos vándorgyűlésén. Negyven évvel ezelőtt fedezte fel Szent-Györgyi Albert munkatársaival együtt, hogy az izom működő része két fehérjéből áll: a miozinból és az aktinból. A debreceni Kórélettani Intézetben vizsgálták először e két fehérje ellenanyagtermelő tulajdonságait. A kutató munkának az eredménye annak felfedezése, hogy az energiahasznositást egy másik, szintén a miozinhoz kötődő enzim, a kolineszteráze szabályozza. Ettől a felismeréstől várható, hogy az ingerületi folyamat és az izom összehúzódás kapcsolatára teljes fény derül. Ebben a témában kapcsolódnak az Interkozmosz programjához, kutatva, hogy a mozgáshiány milyen izomelváltozásokat okoz. A sikeres kutatások érdekében a debreceni intézetek szorosan együttműködnek a szegedi Orvostudományi Egyetem Biokémiai Intézetével és a kecskeméti Repülőorvosi Kutató Intézettel. Bejelentették a vándorgyűlésen: az eddigi eredmények alapján meghívást kaptak 1979- ben felbocsátandó bioszputnyikban elhelyezett állatok közös vizsgálatára. Jégkockák között "utazik" a máj A kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat gyáraiban megkezdődött a liba vágásának főidénye. Kacsából és libából az idén összesen 3.7 milliót vásárol fel a vállalat, s ennek nagy részét az év második felében kell feldolgozni. Újdonság a nyári kövér és pecsenyeliba, amelyekből hatféle terméket gyárt az ipar. A 2.5-3.5 kilogrammos pecsenyelibát egészben, fóliába csomagolva exportálják főleg az NSZK-ba, s a libamáj továbbra is jégkockák között jut el a külföldi megrendelőkhöz. Májlibából, amelynek termelését társulás irányítja, mintegy félmilliót várnak az idén. Régi kaukázusi szőnyegek Közép-Európa leggazdagabb keleti szőnyeggyüjteményének birtokosa, az Iparművészeti Muzeum több mint száz, a Kaukázus vidékéről származó remekművet mutat be most megnyílt kiállításán. A kiállításon számos, világviszonylatban is ritkaságszámba menő szőnyeg látható. A hajdani Sírván kánságban és a hegyek országában: Dagesztánban készültek a különleges imaszőnyegek, a szövött tevés díszítésű szőnyeget pedig a falak díszítésére és kocsitakarónak használták. A hatalmas, két és fél méter széles, hat méter hosszú szalonszőnyegek a cári udvari mulatságok pompáját voltak hivatottak szolgálni, a XVI-XVII. században készült sárkányos szőnyegekhez hasonlót pedig a bagdadi kalifának szállítottak az örmények. Különlegességek a teve- és szamártakarók, a nyeregtariszták is. A kiállítás október végéig megtekinthető.
