Hazai Tudósítások, 1978 (15. évfolyam, 1-24. szám)
1978-05-15 / 10. szám
1978. XV. évf. 10. sz. Hazai Tudósítások 6. Az agrártudomány műhelyében A MONOSZEX PONTY Közismert, hogy jónéhány halfajnál a nőstény nagyobb testű, mint a him. Éppen ezért az olyan halastóból, ahol csak nőstények élnének, ugyanannyi idő alatt, ugyanannyi takarmánnyal, ugyanannyi darab pontyból 30 százalékkal több halhúst lehetne nyerni, mint amikor hímek és nőstények együtt fordulnak elő. Mindez azonban eddig legfeljebb csak a tógazdák álmaiban létezett, hiszen honnan szerezzenek "monoszex". azaz csak nőstényekből álló ponty-állományt? Ezen próbálnak most segíteni a százhalombattai Temperáltvizü Halszaporitó Gazdaság, a TEHAG és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Magatartásgenetikai Osztályának a kutatói. A természetben élő halak közül csak az. ezüstkárásznál fordul elő vizeinkben a gynogenezisnek nevezett jelenség: ez a hal bármilyen más hallal összeivik, de nem más hal hímjének kromoszómája, csupán spermájának farokrésze termékenyíti meg. A pontynál ezt mesterségesen próbálták meg elérni: elősegítették a gynogenezist. Kezdetnek egy normális himponty spermáját besugározták. Ez végezhető gammaröntgen-, vagy ultraibolya sugarakkal. A sugárzás olyan dózisu, hogy a sperma fehérjére nézve nem káros, csak a benne levő dezoxiribonukleinsavat, a DNS-t roncsolja, igy nem juthat sem him, sem nőstény kromoszóma az ikrába. De mivel a fehérje ép marad, termékenyítésre képes. Az utód azonban csak nőstény lehet, az anya tulajdonságait örökíti. 1974 óta folynak a kísérletek, már a harmadik generációnál tartanak. A cél: teljesen beltenyésztett vonalak kialakítása, és hibridállományok létrehozása. 300 ezres monoszex ponty-populáció már van a dömsödi Dózsa tsz halastavában. Külön érdekesség a monoszex populáció továbbszaporitásának a megoldása. Egy fiatal nőstényt hormonkezeléssel "hímmé alakítottak vissza", amely azonban csak a nőstény-nemző XX kromoszómákkal rendelkezik. Normális nősténnyel összehozva ezt a hímet, újra csak nőstények születnek. Ezt a nem-átalakitást pontynál a világon először Százhalombattán (a FAO közreműködésével létrehozott gazdaságban) végezték el.
