Hazai Tudósítások, 1978 (15. évfolyam, 1-24. szám)
1978-05-01 / 9. szám
1978. XV. évf.9. sz. Hazai Tudósítások 9. EGYHÁZI ÉLET Főpásztori székfoglalók Közöltük, hogy VI. Pál pápa az egri, a váci és a veszprémi püspökségek élére uj ordináriusokat nevezett ki, s egyben a székesfehérvári püspökségnek segédpüspököt is adott. Dr.Endrey Mihály váci megyéspüspök halálával megüresedett székre - saját kérésére - dr.Bánk József egri érseket helyezte érsek-püspöki címmel. Az uj egri érsek’Kádár László veszprémi megyéspüspök lett, helyére "ad nutum Sanctae Sedis" apostoli kormányzónak, püspöki méltóságban, dr.Paskai Lászlót, a budapesti Központi Szeminárium rektorát tette. Dr.Rosta Ferencet pedig Kisberk Imre székesfehérvári megyéspüspök mellé rendelte segédpüspöknek. Dr.Bánk József március utolsó vasárnapján búcsúzott el az egri főegyházmegyétől és a "hazatérés örömével" köszöntötte a váci egyházmegye híveit és papságát, majd koncelebrációs ünnepi misét mutatott be. - Egerben - a város szülötte - Kádár László foglalta el az érseki széket. Ezalkalommal Lékai László bíboros, esztergomi érsekkel együtt nyolcpapos koncelebrációs misét mondott, majd beszédben köszöntötte híveit. Az uj főpásztort a kormányzat nevében Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke üdvözölte és többek között a következőket mondotta:- Egyházpolitikai viszonyaink fejlődésének egyik eredménye Magyarországon, hogy a főpapi kinevezések ma már nem jelentenek rendkívüli, úgynevezett "szenzációs" eseményt, hanem a katolikus egyház és a szocialista állam közötti rendezett viszony jelentőségteljes, de természetes velejárói. Külön örömünkre szolgál, hogy Kádár László érsek ur személyében az egri főegyházmegye élére olyan ordinárius került, aki hazánk északkeleti területeit, papjainak és híveinek nagy részét jól ismeri, és maga is sokak által ismert és tisztelt személyiség. Nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy Kádár László érsek ur a jövőben olyan főpásztori széket tölt be, amelyben olyan előadók tevékenykedtek, mint Czapik Gyula és Brezanóczy Pál érsekek, akik ma már közismerten - történelmi mércével mérve is - felbecsülhetetlen tettekkel járultak hozzá az állam és a katolikus egyház rendezett jó viszonyának megteremtéséhez. Bartha püspök az NSZK-ban Az Észak-Nyugat-Németországi Református Egyház meghívására Bartha Tibor püspök, zsinati elnök április 5. és 10. között hivatalos látogatást tett az Észak-Nyugat- Németországi Református Egyház zsinatán. Zsinati felszólalásában Bartha püspök hangoztatta, hogy a református reformáció egyházainak Isten megújító, uj reformációt munkáló kegyelme eszközeinek kell lenniük ma ugyanúgy, mint a XVI. században. Fontos, hogy az egyházak testvéri módon érdeklődjenek egymás teológiai gondolkodása, fejlődése, élete és szolgálata iránt, s ne más szempontok alapján közeledjenek egymáshoz. A zsinat határozatot fogadott el, amely felhívja az Evangéliumi Egyházak Zsinatát, Tanácsát és Konferenciáját az NSZK-ban, valamint az NSZK parlamentjét, hogy lépjen fel a fegyverkezés, a neutronbomba ellen, szálljon síkra a nemzetközi enyhülés politikája mellett. 1rt"l I I I I I I I I T I) /
