Hazai Tudósítások, 1978 (15. évfolyam, 1-24. szám)
1978-01-01 / 1. szám
197^. XV. évf. 1. sz. Hazai Tudósítások 11 Budapesti séták A SEMMELWEIS ORVOSTÖRTÉNETI MUZEUM Gyönyörű környezetben, a Budavári palota helyreállított maradványai alatt található Budapesten a régi Tabán egyik hangulatos műemléképülete: Semmelweis Ignác szülőháza. A ház valójában sohasem volt a Semmelweis család tulajdonában, bár valóban itt működött a világhírű magyar orvos édesapjának a Fehér elefánthoz cimzett füszerüzlete. Itt helyezték el 1964-ben Semmelweis csontjait, s itt talált otthonra a Semmelweis Orvostörténeti Muzeum. A gyógyítás múltja A kiállítás első termében képek villannak fel a gyógyítás múltjából. Az orvoslás, mely szinte egyidős az emberrel, vallási babonákból, primitiv gyógyászatból fejlődik, az ókori népek megfigyeléseken alapuló orvoslásán keresztül a Hippokratészi orvostudományig. A primitiv népek gyógyászata főként misztikus elemeket tartalmazott, de például a fájdalomcsillapító növények felfedezésével máig is érvényes gyakorlatot honosított meg. A tárlókban az ókori kelet, a görög és római, az iszlám népeinek és a középkori Európa orvostudományának néhány jellegzetessége látható. Szemmel verés, kigyómarás elleni amulettek, római korból származó múmia fej, melyet porrázuzva orvosságként használtak. A mumiaport még a XVIII. században is igen hatásos és előkelő gyógyszernek hitték. Rendkívül érdekesek az i.e. 330-ból származó, kóros elváltozásokat bemutató szobrok és az orvosi eszközök. Közülük is kitűnik egy bronz szike, melynek alakja alig változott az elmúlt másfél ezer év során. A középkor jelentős orvostudományi irányzata a skolasztikus medicina, a latinul tudó papság tudománya volt. A XII. századtól kezdve azonban egyre több egyetem orvosi fakultásán lett a klasszikusok ismerete a tanulmányok alapja. A kiállítás képanyaga az akkori egyetemi életből ad Ízelítőt. Az újkori orvostudomány a reneszánsz ember kritikai szemlélete, a klaszszikusok újraértékelése alapján született. A XVI., XVII. században kidolgozzák az újkori anatómiát, a tárlóban megalapítójának, Andreas Vesaliusnak korszakalkotó könyve látható. Ekkor fedezik fel a vérkeringést, a mikroszkópot, amely elindította a test szemmel nem látható világának feltárását. A század orvosi gyakorlatában a háborúk állandósulása megkövetelte a sebészet gyors iramú fejlődését. A kor pusztító betegségének, a pestisnek emlékét őrzik a tárlókban bemutatott úgynevezett pestis-tallérok. Laboratóriumok, patikák A XVI. századtól kezdődően kezd önállósulni a gyógyszerészet. A vitrinekben a kor gyakorló gyógyszerészeti laboratóriumi eszközei, alkimista jelekkel ellátott érmék, kanalak, izzító csövek, laboratóriumi üveg eszközök láthatók. A nagyszerű itáliai festett fajanszmüvesség reneszánsz kori alkotásait öt kis vitrinben helyezték el. Mellettük a magyarországi cserép, fajansz, üveg és fa patikaedények. Érdekesség, hogy közülük sokban megtalálhatók még az eredeti gyógyszerek.
