Hazai Tudósítások, 1977 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1977-08-01 / 15. szám

1977. XIV. évf. 15. sz. Hazai Tudósítások 12. 1952 augusztus 12. HUSZONÖTÉVES AZ "ÉRDEMES" ÉS "KIVÁLÓ MŰVÉSZ" CÍM Huszonöt évvel ezelőtt, 1952. augusztus 12-én szabályozta újjá a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a kiváló és érdemes művészi címek adományozásának rendjét. A kitüntető címnek, amely a szocialista kultúra terjesztése terén szerzett érdemek elismerését jelenti,nemcsak erkölcsi tartalma van, hanem anyagi előnyökkel is jár. Ha például az érdemes, illetve kiváló művész nyugalomba vonul, nyugdiját jelentős mértékben kiegé­szítik. Ha pedig nem nyugdíjas állást töltött be, ezen a címen nyugellátásban részesül. A javaslattevők Az érdemes és kiváló művészi címmel való kitüntetésre javaslatot tehetnei? az illetékes minisztériumok, az országos hatáskörű szervek, minden társadalmi szervezet, a szakszervezetek, a művészeti szövetségek, a művészeti főiskolák, a Kossuth-díjjal, Állami-díjjal, vagy kiváló, illetve érdemes művészi címmel kitüntetettek és végül bármelyik magyar állampol­gár. A javaslatot vagy valamilyen konkrét alkotásra, teljesítményre való hivatkozással, vagy az egész életművel lehet megindokolni A javaslatokat a Kulturális Minisztériumban gyűjtik össze és szelektáljál?. A kulturális miniszter évente átlagosan körülbelül 30 javaslatot szokott elfogadni és döntésre a Minisztertanács elé terjeszti, amely azután meghozza személyekre szóló határozatát. A kiváló illetve érdemes művészi cim adományozásáról szóló okleveleket ünnepélyes keretek között minden évben április 4-én, az ország felszabadulásának évfordulóján adják át az Országház kupolatermében. Díszes névsor Eddig közel 400 magyar művész részesült ebben a kitüntetésben. Legtöbb­jük mindkét cimet megkapta: előbb érdemes, majd kiváló művész lett, De például Kodály Zoltán­nak, Ferencsik Jánosnak és a magyar művészeti élet több más kiemelkedő személyiségének az érdemes művészi fokozatot mintegy átugorva rögtön a Kiváló Művész cimet adományozták. Az érdemes és a kiváló művészek között egyaránt vannak festők, szobrá­szok, hangszeres zeneművészek, énekesek, karnagyok, zeneszerzők, balett-táncosok, színészek, színpadi- és filmrendezők, keramikusok, ötvösművészek, sőt még egy faszobrász népművész is. Csak néhány nemzetközileg is ismert név az eddigi kitüntettek közül a már említetteken kívül: Barcsay Jenő, Bernáth Aurél festőművész, Borsos Miklós és Somogyi József szobrászok, Kovács Dénes és Tátrai Vilmos hegedűművészek, Ilázy Erzsébet és Simándy József operaénekesek, Farkas Ferenc és Szokolay Sándor zeneszerzők, Lakatos Gabriella és Fülöp Viktor balett-táncosok, Bessenyei Ferenc és Honthy Hanna szinészek, Fábri Zoltán, Kazimir Károly és Ranódy László rendezők, Gorka Géza és Kovács Margit keramikusok, Tevan Margit ötvösművész és egy idős népművész, a ma is faluhelyen élő fás -.obrász, id. Szabó István.

Next

/
Oldalképek
Tartalom