Hazai Tudósítások, 1977 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1977-03-01 / 5. szám
1977. XV. évf. 5. sz. Hazai Tudósítások 12. Monostor a dombtetőn LÁTOGATÁS PANNONHALMÁN, A MAGYAR MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET ŐSI KÖZPONTJÁBAN Győrtől mintegy húsz kilométernyire, a győr-veszprémi országút mentén fekszik Pannonhalma. A bencés szerzetesrend ősi monostora azon a 282 méter magas dombon épült, amely a Bakony végső kiágazása, mielőtt a hegység behajtanék a Kis-Alföld síkságába. A monostor várfaláról messzire tekinthet a szem, mint ahogy a domb is messziről látható, szinte uralkodik a Kis-Alföld képén. A bencésrend magyarországi székhelye nagy szerepet kapott I. István király (Szent István) idejében, aki az első magyar bencéskolostor építésének megkezdését az 1001-ben kelt alapítólevélben még atyjának, Géza fejedelemnek tulajdonította. De nemcsak a középkori magyar királyság belső fejlődésében jutott oly fontos szerep ennek a monostornak, hanem Pannonhalma a maga latinos műveltségével nagy szerepet játszott a magyar Írásbeliség megkezdésében is. Pannonhalmán völt az első iskola, a honfoglaló magyarokat a bencések is segítették nevelni, a haza földjének szeretetére, és földművelésre. I. István király és Gizella királyné - amint azt a monostor falán látható szép dombormű, Borbereki Kovács Zoltán alkotása ábrázolja -, Imre fiuk nevelését Szent Gellértre bízták, aki bencés volt. Művelődéstörténeti szerep Pannonhalmát történeti múltja és művelődéstörténeti szerepe egyformán arra érdemesíti, hogy vonzó idegenforgalmi hely legyen. A Győr-Sopron megyei Idegenforgalmi Hivatal most ezért is létesített ott kirendeltséget. Pannonhalma épületegysége: ősrégi vára, monostora, templomépülete, könyvtára, levéltára, egyházi műkincsei, mind olyan felbecsülhetetlen értékei a magyar nemzetnek, amelyek méltán tették világhírűvé a Pannonhalma nevet. Az évszázadok folyamán tatár, török támadta, pusztította Pannonhalmát, tűzvész, földrengések rongálták meg falait. Annyi csapás után megujhodva, ma régi szépségeiben fogadja látogatóit. Az elpusztult templom helyén először 1137-ben emeltek újat, román stílusban. A ma is álló vártemplomot, amelyet Oros apát, II. Endre király kortársa építtetett, 1225- ben szentelték fel a király jelenlétében. Oros apát kitűnő gazda és nagy utazó volt, hétszer járt Rómában, az angol világ főpapjaitól nyert tapasztalatait értékesítette az Aranybulla megalkotásában. A templom kettős tagolódású: alsó és felső templomból áll. Az átmeneti stílusban épült templomban ma minden kor építészete képviselve van : a román építészeti részletek mellett feltalálhatók a gótika, a renaissance, a barokk, az empire elemei. Lényegében Pannonhalma templomát szerkezetében és felépítési formájában hiteles középkori anyagnaa kell tekintenünk, mégha a kőfelületeket a jeles soproni építész Storno Ferenc teljesen átdolgozta is. (A díszítő formákat ez az átfaragás nem érintette.)
