Hazai Tudósítások, 1977 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1977-02-15 / 4. szám
1977. XV. évi. 4. sz. Hazai Tudósítások 14. Óhazai körkép A magyar kristálykutatás műhelyében A kristályokról szóló ismeretek egy emberöltővel ezelőtt jóformán kuriózumnak számítottak az iskolai tanításban. Ma már a 13-14 éves általános iskolások is jól tudják, hogy nemcsak a természetben fordulnak elő kristályok, hanem ipari méretekben növeszthetők, termelhetők, és nélkülük elképzelhetetlen a modern vas- és fémipar, a híradástechnikai és a szigetelőipar. A Magyar Tudományos Akadémia kristálylaboratóriumában több mint két évtizede foglalkoznak kristálytani kutatómunkával. A legutóbbi években egyebek között sikerült erős, nagy szakitószilárdságu tükristályokat előállítani ok, a műanyagok tartósságának növelésére. Fontos kutatási eredmény a kristályalapu ipari anyagok hibáinak felderítését szolgáló eljárások kidolgozása, aminek a minőség és a biztonság szavatolásában van különösen nagy jelentősége. Olyan szcintillátor (fényjelző) tulajdonságú monokristályt is kikisérleteztek, mely a nukleáris méréstechnikában nélkülözhetetlen. Az ilyen speciális kristályt tartalmazó mérőkészülékeket évek óta nagy sorozatban gyártja a budapesti Gamma gyár. Az utóbbi időben úgynevezett akuszto-optikai (hang- és fénytani törvényszerűségek alapján működő) monokristályokat is előállítottak az akadémiai laboratóriumban. Ezeket fénydeflektronak (fényeltéritőnek) alkalmazzák az elektronikai iparban. A kristállyal kombinált készülék a kristályban létrehozott hanghullámok segítségével téríti el a fényt a kívánt irányba. Az ilyen fény eltérítésnek nagy szerepe lehet például a mikrohullámú távközlésben, a radartechnikában és az információfeldolgozásban. "Modern" magyar buzaujdonság A Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet kiszombori nemesitő telepének kollektívája másfél évtizede dolgozik magas beltartalmi értékű, fehérjében gazdag, úgynevezett modern buzafajták előállításán. A köztermesztésben levő kenyérgabonák nagy terméshozamuak ugyan, de táplálkozás-élettani szempontból nem elégítik ki a növekvő igényeket, és sütőipari felhasználásuk is korlátozott. Ez a magyarázata annak, hogy a világpiacon megkülönböztetett árat fizetnek a minőségi búzákért. A szegedi intézet tudományos munkatársai olyan buzafajtát állítottak elő, amely a szokásos 12-14 százalék helyett 16-17 százalék fehérjét tartalmaz, egyes törzsei pedig a 20 százalékot is elérik. Ezért proteinbuzának hívják maguk között a kutatók, javasolt hivatalos neve pedig GK-Tiszatáj; ugyanis a Tisza menti alföldi megyékben kezdték meg nagyüzemi kipróbálását. A GK-Tiszatáj szélsőséges éghajlati viszonyok között is jól vizsgázott: a legutóbbi három évben hektáronként átlagosan 49 mázsás hozamot produkált. Jól tűrte a fagyokat, az aszályt, s még egy előnyös tulajdonsága van: rövid tenyészidejű, tehát korán betakarítható. Az uj buzafajta most már ötezer hektáron zöldell az országban.
