Hazai Tudósítások, 1977 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1977-01-15 / 2. szám
1977. XIV. évf. 2. sz. Hazái Tudósítások 11. A "NAGY FALUBÓL" - MODERN VÁROS LESZ A megyeszékhelyek közül Békéscsaba hasonlít legjobban a falvakra: városrendezése utolsónak maradt az országban. A perifériákon a földutakat még ásott árkok szegélyezik, ezek pótolják a korszerű csatornázást. Az évszázad végére a "nagy faluból" modern, korszerű város lesz. A nagyszabású átalakulás tervein most dolgoznak a tervezőintézetekben. A fasorral szegélyezett főtér, a történelmi városközpont környéke mega változik. Beépítik a foghijakat: a többi között 8000 négyzetméter alapterületű áruház létesül itt. A XVIII. század végén épített gabonaraktárból halászvendéglő lesz. A régi főtértől 300 méternyire alakítják ki majd az uj városközpontot.- A 250 földszintes vályogház helyén ezer lakásos lakótelep épül. A városban még további 3000 lakás is készül - tájékoztatott Vantara János, a városi tanács elnökhelyettese. - Az ötezer négyzetméter alapterületű uj szövetkezeti bevásárlóközpontot 11 -ben kezdik kialakítani. A városrész művelődési központot is kap. Az uj és a régi városközpont közé korzót terveznek, a sétáló utcát üzletsor szegélyezi majd. 1980-ig átadják a 324 ágyas kórházpavilont. A városban három általános iskolát építenek, összesen 40 tanteremmel, külön tornatermekkel. Átadják a nyolctantermes nyomdaipari középiskolát is. Elkészül az 500 férőhelyes óvoda, a 120 férőhelyes bölcsőde és a mintegy 400 férőhelyes középiskolai és tanyai diákotthon. A Fehér- és a Kettős-Köröst összekötő élővizcsatorna partján 70 millió forintos költséggel uj megyei könyvtárat létesítenek. A városközponttól kissé távolabb, fedett, 2000 férőhelyes sportcsarnok, a vasútállomás szomszédságában pedig autóbuszpályaudvar építését kezdik meg. Két gyógyszertár is épül, a Gyulára vezető ut mellett pedig egy régi tanyán berendezik a gabona-, malom és sütőipari múzeumot. __________ A 175 ÉVES NEMZETI MUZEUM Uj állandó bemutató előkészítésén dolgoznak a Nemzeti Múzeumban: 1977-ben, az intézmény fennállásának 175. évfordulóján nyitják meg a "Magyar föld népeinek története az őskortól a honfoglalásig" cimü kiállítást. Az évfordulóra megújul az egész épület. A belső átalakítás nagy része már elkészült. Épül például egy trezorterem, amely hatalmas páncélajtóval, golyóálló üveggel fedett tárlókkal azokat az aranykincseket védi, amelyek a honfoglalás kor előtti lelőhelyekről származnak. Dr.Korek József főigazgató-helyettes kalauzol végig a termeken. Az első kétmillió év távlatába nyúl vissza: az ember keletkezése, a magyar föld geológiai kialakulása szemlélhető itt. A világ különböző részein talált legrégibb emberi maradványok eredeti, hiteles másolatai. Itt van a vértesszöllősi - a már általánosan Samunak becézett - ősember koponyadarabja. Itt vannak a legrégebbi gazdálkodás, a halászó, gyűjtögető életmód emlékei. A további termekben az időszámítás előtti 6000-2000 év - az "ujkőkori forradalom", a primitiv naturgazdálkodás átalakulása, az állattartás elterjedése, a bronzkor, a rézöntés felfedezése - emlékei láthatók. így például a szoboszlói edényközpont, a velemi szerszámmühely, amelynek rézbaltáit, sarlóit svédországi, dániai, franciaországi lelőhelyeken is megtalálták. Sírok a nagy népvándorlás korából, szkiták, kelták, majd a honfoglalás előtti időszakot lezáró római kor emlékei. Ez a kiállitás-rész egyébként csaknem teljesen készen van, a rómaiak pannóniai hódításait ábrázoló térképpel, a mindennapok használati eszközeivel, a vallási és kultikus tárgyakkal. (
