Hazai Tudósítások, 1977 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1977-01-15 / 2. szám
1977. XIV. évf. 2. sz. Hazai Tudósítások 3. Tíz éves a GYES EGYMILLIÓ ANYA RÉSZESÜLT A SEGÉLYBEN Január 1-én múlt tíz éve, hogy Magyarországon bevezették a gyermekgondozási segélyt - népszerűén a GYES-t, - amely hamar népszerű lett a magyar nők körében, de világviszonylatban is felfigyeltek rá, sőt néhány országban adaptálták is. Az intézkedés lényege, hogy a fizetett szülési szabadságot követően a kisgyermekes anyák hároméves fizetésnélküli szabadságot is igénybe vehetnek. Ez alatt azonban az államtól havonta segélyt kapnak, a három év leteltével pedig visszatérhetnek eredeti munkahelyükre. Tiz esztendő alatt egymillió anya élt ezzel a lehetőséggel és jelenleg is mintegy 280 ezren vannak gyermekgondozási szabadságon. A gyermekgondozási segély adta lehetőségek méltán népszerűek a kisgyermekes anyák körében. Hiszen köztudott, hogy a gyerekek fejlődésében milyen fontos a három-négyéves korig terjedő időszak, hogy ekkor sokkal inkább szükségük van az édesanya közelségére, mint bármikor későbbi életükben. Igaz, a gyermekgondozási segélyen levő anyák helyzete sem problémamentes. Felmerült az a kérdés, vajon teljesen kitölti-e a segélyen levő anyák idejét a kisgyermekről való gondoskodás, nem maradnak-e túlságosan le a három év alatt a szakmai fejlődésben, a tanulásban. Egyesek azzal támadták az intézkedést, hogy tovább fokozza a munkaerőhiányt, mivel hosszabb, átmeneti időre vonja el a nőket a munkától. Bár az úgynevezett nőies pályákon - a textil és ruházati iparban, a kereskedelemben vagy az egészségügyben - valóban az átlagosnál nagyobb gondot okoz a gyermekgondozási szabadságon lévők helyettesítése, az illetékes hatóságok a következő öt évben is arra törekszenek, hogy a szülő nők körében fenntartsák a segély népszerűségét. Gondot fordítanak arra is, hogy a segély összegének vásárlóértékét megőrizzék. Ugyanakkor az eddiginél nagyobb figyelemmel kisérik az otthonmaradó édesanyák szakmai és általános műveltségének fejlődését. Eddig közülük csupán két-három ezren képezték magukat tovább, főleg egyéni kezdeményezésre. A következő években a munkáltatók, a vállalatok, a tanácsok is igyekeznek szervezett lehetőséget teremteni a továbbtanulni szándékozók számára, hogy a gyermekgondozási szabadságon lévők ne kerüljenek hátrányos helyzetbe csak azért, mert anyai hivatásukból eredő kötelességüket teljesitik.