Hazai Tudósítások, 1976 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1976-05-15 / 10. szám
± 1976. XIII. évf. 10. sz. Hazai Tudósítások 12. Több mint 1200 életnyom FENYVES VOLT VALAHA A BUDAI VÁRHEGYEN Épül a Hilton szálló a magyar főváros legszebb helyén, a budai Várhegyen. Az építkezés lehetőséget adott arra, hogy visszapillantva a múltba, felderítsék milyen volt a táj itt százezer évekkel ezelőtt. A hatvanas évek végén ugyanis, amikor elkészültek a budai Hilton szálloda épi - tési tervei, talajmechanikai vizsgálatokat végeztek. A leendő építmény körzetében - a teherbiróképesség megállapítására - 51 helyen fúrták át a mésztufarétegeket. A furássorozat teremtett alkalmat az értékes vizsgálatokra is, amelyek során dr. Skoflek István archeobotanikus öt esztendő alatt 370 méter, 8-12 centiméter átmérőjű furómagot szeletelt félcentis korongokra. A kőbe zárt életnyomok alapján a jégkori flóra változásait tanulmányozza. Megállapítása szerint a budai Várhegyet átlag 30 méter vastag mésztufa fedi. A hegy a jégkorban képződött mészsapkának köszönheti fennmaradását: a hegymagot ez a védőburok mentette meg a gyors lepusztulástól. A mészkőkorona egy földtörténeti korszak eseményeit is őrzi, a százezer éveken át vastagodó tufaréteg magába zárta az egykori élővilág maradványait. A mészkőmagok félcentinkénti vizsgálatával a szakember 1238 életnyomot fedezett fel a furómagokban. A kőbe zárt ősvilág lakóinak összetétele rendkívül változatos. A maradványok 40 százaléka növényi eredetű, a többi az állatvilághoz tartozik, nem számítva a különféle fajú csigák lenyomatait. íme, néhány tétel a leltárból: tűlevelűek, lombosfák, füfélék, alga- és mohafajták, férgek, Ízeltlábúak megkövesedett lenyomatai és sok egyéb ismeretlen, pontosabban: eddig még meghatározatlan életnyom. Valaha sürü fenyveserdő volt a Várhegyen, amelyet lombhullató fák övezete vett körül. Az anyag rendszerezésekor az is kiderült, hogy a rétegminták az éghajlat változásait is geológiai naptárként jelzik. A hidegebb, melegebb, szárazabb, vagy csapadékosabb kiima jellegének megfelelően változik az élővilág maradványainak száma, fajtája a kőzetekben. A furómagok feldolgozása közben sok csigafaj került elő a rétegmintákból. Kiderült, hogy a több mint tucatnyi csigafajta zöme vízben élő egyed volt, méghozzá olyan, amely csak bizonyos hőmérsékleti tartományban, 26-35 fok között képes élni. Ez a budai Várhegyen hajdan működött források vizének hőmérsékletét is jelzi. xx xx xx I
