Hazai Tudósítások, 1976 (13. évfolyam, 1-24. szám)

1976-06-01 / 11. szám

1976. XIII. évf. 11. sz.

Hazai Tudósítások

14.

nyugat-európai és a fejlődő államok piacaira szállítják, ugyanúgy, mint ahogy a fekete-fehér rendszerű készülékeket is, melyekből egyébként több mint 30 ezret szállítanak évente, elsősorban az NSZK-ba, a skandináv, és a közel-keleti államokba.

Az ORION igen keresett termékei az ORION 60-as, 70-es és 75-ös tipusu fekete-fehér rendszerű gyártmánycsaládhoz tartozó készülékek. Ezekből jelentős mennyiséget exportálnak, elsősorban az NSZK-ba.

A VIDEOTON-ban elsősorban az érintős programváltós kivitelű típusok kialakításán fáradoznak. A befejezéshez közeledik az un. léptetős rendszerű készülékek kifejlesztése is. Ez a készülék a nyomógomb megérintésére automatikusan vált csatornát és áll be az előre behangolt állomásokra.

Schulek, Stróbl és a Nagyboldogasszony templom

Száz esztendővel ezelőtt Európa-szerte az volt az általános felfogás, hogy a középkori épületeket a restaurálásuk során vissza kell állítani eredeti formájukra. (Képanyag, régészeti feltárások nem álltak az építők rendelkezésére; ehelyett bőven volt fantáziájuk.) Ezt még megtetézték azzal, hogy például egy gótikus városháza reneszánsz és barokk berendezését is kisöpörték, és "stílusos" neogót berendezést csináltattak a helyébe.

Ilyen korszakban adták Schulek Frigyes építőművész (1841-1919) kezére a XIII. századból eredő és beomlással fenyegető budavári Nagyboldogasszony templomot. Schulek a pontatlanul Mátyás-templomnak nevezett (Mátyás király ugyanis csak a déli tornyát építtette, melyen címere is látható) , több mint hat évszázad viszontagságait átvészelt épületet mai formájában majd egy negyedszázad alatt (1873-1896) teremtette újjá. Az épület helyreállításában nem annyira a maga fantáziájára hagyatkozott, mint inkább a meglevő épületre, köveire, faragványaira, sőt a bontások során a falakból előkerült maradványokra. Ezeket helyezte vissza, vagy végső szükség esetében a pontos másolatokat. Sajnos, a templom barokk berendezése áldozatul esett a purizmusnak.

E munka közben kapta a megbízást a halászok hajdani bástyájának, a Halászbástyának a kiépítésére. Az 1895-1903 között épült Halászbástyára Schulek egy Árpádemléket meg egy István király szobrot is tervezett. Ezek nélkül valósult meg a kiváló tervezőnek a középkori mivesség gazdagságával elkápráztató romantikus remeke, de tervei hatással voltak a Strobl Alajos műtermében készülő István király szobor helyének kijelölésére. Sőt, a kormány annakidején a szobor neoromán talpazatának tervezését is Schulekre bízta.

A játékos kedvű Strobl Alajos meg a talpazat hátoldalára faragott "Egyházalapító István király" cimü dombormüvén örökítette meg Schulek Frigyes pátriárka szakállu arcmását. A Nagyboldogasszony-templom helyreállitója-épitője tartja térden állva István király előtt egy templom modelljét. A háttérben pedig - két barát között - nézi derűsen tréfáját Strobl Alajos - önarcképe.