Hazai Tudósítások, 1976 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1976-04-01 / 7. szám
1976. XIII. évf. 7. sz. Hazai Tudósítások 2. Az ipari termékszerkezet változása ERŐSÖDNEK A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK *r Az utóbbi tiz évben, amióta a magyar gazdaság a fejlesztés intenzív szakaszába lépett, mind gyakrabban és határozottabban merült fel a gyártmányszerkezet korszerűsítésének igénye. * Az elmúlt években a gépipar termékeinek, a késztermelést alapul véve, harmada, néha 35-38 százaléka volt a legfeljebb három éve gyártott áru. Ez az uj áru-arány, ha lassan is, de folyamatosan nő. Az átlagosnál lényegesen gyorsabb a termékek cserélődése a közlekedési eszközök előállításában,- erről elsősorban az autóbuszok újabb és újabb típusai, továbbá a nagy sorozatokban készített részegységek tanúskodnak. Változatlanul gondot okoz azonban a gépipar termékszerkezetében, hogy egy-egy uj termék megjelenése többnyire csak a választék gazdagodását jelenti, vagyis nem szorítja ki az elavult gyártmányokat. A vegyi- és a gyógyszeriparban a leggyorsabb az uj termékek térhódítása. A gyógyszerek árbevétele alapján számolva, évente mintegy 6 százalékra tehető az uj gyártmányok aránya, s lényegében hasonló mértékű, 5-6 százalékos a gumi- és a műanyagiparban is a korszerű termékek részesedése. A magyar iparban talán a könnyűipar az a terület, ahol a legnagyobb mértékű az uj térhódítása. Ebben egyaránt része van a divat változásainak és annak, hogy ebben az iparágban a legkönnyebb átállítani a gépeket egy-egy uj gyártmány készítésére. Az elmúlt esztendők általános tapaszta’ata: a termékstruktúra változása azokon a területeken a leggyorsabb, ahol a technikai fejlődést Központi beruházási programok segítik. Ez egyszersmind megerősíti azt az egyébként jól ismert közgazdasági alaptételt, mely szerint a műszaki fejlesztés alapja a beruházás. Ismeretes azonban, hogy a magyar népgazdaság belső felvevőpiaca meglehetősen korlátozott. A korszerű és gazdaságosan előállítható sorozatnagyságok egyaránt igénylik a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat, s annak is jellegzetesen huszadik századi formáját a különböző országok vállalatainak együttműködését. A hetvenes évek elején a nemzetközi termelési együttműködésben Magyarország főleg a gépipar ágazataiban volt érdekelt, ennél kisebb mértékben kapcsolódott be az együttműködésbe a vegyipar, ami pedig a könnyűipart illeti, ott csak néhány ágazatra és maroknyi vállalatra volt jellemző. Az elmúlt öt esztendőben a gépipar termelésének mindössze néhány százaléka készült nemzetközi együttműködésben. Az átlagosnál nagyobb volt az arány a fémtömegcikk- és műszeriparban. A vegyiparban tulajdonképpen még kisebb volt ez a részesedés, de szinte kivétel nélkül a népgazdaság számára elsődleges fontosságú területeken valósult meg. Manapság már más a helyzet. A nemzetközi gazdasági együttműködésnek különféle formái honosodnak meg a magyar gazdaságban. A legfejlettebb a népgazdasági szinten érvényesülő együttműködés, ez jellemzi például a Zsiguli-kooperációban való részvételt. Főleg a gépiparra jellemző a gyártásprofil-megoszlás, mig az együttműködés harmadik formája, a bérmunkajellegü szerződések elsősorban a könnyűipar vállalatainál fordulnak elő. ■&
