Hazai Tudósítások, 1976 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1976-11-01 / 21. szám
1976. XIII. évi. 21. sz. Hazai Tudósítások 11. Az Alma Matertől - a világhírig WIGNER JENŐ PROFESSZOR NYILATKOZATA Wigner Jenő, az Amerikában élő világhírű Nóbel-dijas fizikus 39 év után ellátogatott Magyarországra, s előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián. Az Uj Élet cimü izraelita felekezeti lap tudósítója - az Akadémia vendégházában - kereste fel a nagy tudóst, s mindenekelőtt arra kérte: beszéljen fiatal koráról. Wigner professzor készséggel elmondotta, hogy a fasori evangélikus gimnáziumban tanult, ahol a tanulóknak csaknem 50 százaléka zsidó vallásu volt."A tanárok azonban olyan humanista szellemben nevelték az ifjúságot, hogy semmiféle különbséget nem tettek a diákoknál vallási hovatartozásuk miatt" - mondotta Wigner Jenő. -"Erre a legjobb példa az, hogy matematika tanárom, Rátz Zoltán, aki valóban mintaképe volt az ideális pedagógusnak, teljesen díjtalanul, különórákon foglalkozott az iskola büszkeségével Neumann Jánossal, akiből később a világhírű matematikus professzor lett." "Ma is Petőfit, Adyt olvasok"- El kell mondanom azt is - hangoztatta a professzor -, hogy velem is megkülönböztetett szeretettel foglalkozott, felhivta a figyelmemet olyan könyvekre, amelyek engem érdekeltek, ha kellett kölcsönözta azokat, és az, hogy belőlem kutató tudós lett, nem utolsósorban egykori tanáromnak, sőt mondhatnám tanáraimnak köszönhetem. Mert el kell mondanom azt is, hogy a gimnázium tanárai kivétel nélkül hivatásuk magaslatán álltak. Nekik köszönhetem többek közt azt is, hogy ma egy távoli földrészen, hazámtól több ezer kilométernyire, szabad időmben Petőfit, Arany Jánost és Adyt olvasok. Wigner professzor 1933-ban, a hitlerizmus uralomrajutásakor Berlinből itazott az USA-ba, ahol Princetonban tanít matematikát és fizikát - mindmáig. Itteni működésével kapcsolatban az ujságiró kérésére felelevenítette az atomkutatással kapcsolatos tevékenységét. Elmondta, hogy 1939 nyarán Szilárd Leó, Teller Ede tudóstársaival felkeresték Einsteint, akit arra kértek, hogy nemzetközi tekintélyének súlyával hivja fel Roosevelt figyelmét arra, hogy a német tudósok felhasználva a csehországi urániumbánya készleteit bizonyára foglalkoznak egy atombomba előállításának gondolatával. Einsteint nem kellett sokáig meggyőzni, azonnal átlátta ennek veszélyességét és német nyelven megfogalmazott egy levelet Rooseveltnek, amelyet ő fordított le angolra és Teller vitt el személyesen a Fehér Házba. A levélnek meg is volt a hatása, mert néhány hét múlva az elnök összehívott egy szűk körű értekezletet, amelyen előadták az atomkutatás megindításának fontosságát. Az első atomreaktor kidolgozása- Roosevelt azonnal felismerte ennek fontosságát, és amikor megkérdezte tőlem, mennyi pénzre van szükség a kutatások megindításához, én azt feleltem, 5000 dollárra, ami ma már nevetséges összegnek hat. Azonnal rendelkezésünkre bocsátotta az összeget. így indult
