Hazai Tudósítások, 1976 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1976-11-01 / 21. szám
1976. XIII. évf. 21. sz. Hazai Tudósítások 9. Jubileum .. ' ' OTVEN EVES A TIHANYI BIOLÓGIAI KUTATÓ INTÉZET Magyarország egyik legszebb tája a Balatonba nyúló Tihanyi félsziget. Egyedülálló természeti környezete, növényi és zoológiái érdekességei, ősi apátsági temploma, a benne rendezett orgonahanversenyek sok bel- és külföldi látogatót vonzanak. Kevésbé ismert, hogy a szép környezetben igen élénk tudományos munka folyik, az itt működő fizikai obszervatóriumban és a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Kutatóintézetében. Az utóbbit fél évszázada létesítették - a nápolyi hidrozoológiai és a monacói oceanologiai obszervatóriumok mintájára - a kísérletes élettan és a hidrobiológiái művelésre. Modern felszerelés A tőmenti parkban fekvő intézetben ma is e hagyományos kutatási ágakat művelik. Csakhogy az eltelt idő alatt a biológia számos más tudományt magába foglaló hatalmas diszciplínává vált, sokrétű műszerpark, ultramodern eljárások segítik művelését. A harmincas évek elején, amikor egy ideig Szent-Györgyi Albert, a Nóbel-dijas orvos-biokémikus is itt dolgozott, jóformán még csak hagyományos fénymikroszkópokkal kutattak; ma elektronmikroszkópok, katódsugároszcilloszkópok, nukleáris műszerek, számitógépek, mikromütők állnak a tudósok rendelkezésére. Az intézet két nagy osztályán több laboratórium dolgozik, dr. Salánki János u-adémikus irányításával. Az egyik osztály vizi és szárazföldi gerinctelen állatok idegrendszerének .■tatására, a másik a Balaton és vízgyűjtő területe élő világának, fizikai és vegyi viszonyainak vizsgálatára specializálta magát. Biológusokon kivül vegyészek, fizikusok, elektromérnökök, hidrológusok, kibernetikusok is részt vesznek az intézet munkájában. Amikor látogatást tettünk Tihanyban, egy rendkívül érdekes mikromütétnek lehettünk tanúi: esigasziv idegsejtjét tanulmányozták, abban egy parányi üvegelektródot helyeztek el, ezt bonyolult erősítő és jelátvivő berendezéssel kapcsolták össze, és igy tanulmányozták a sejt belsejében lezajló folyamatokat, a villamos töltésű részecskék áramlását, a finom zörejeket, áramingadozásokat. A kísérleteket kizárólag alacsonyrendü gerincteleneken, kagylókon, rákokon, * algákon folytatják, mert igy egyetlen sejt idegi működését is tanulmányozni tudják, ami gerinces állatok esetében ma még nem lehetséges. Felderítik a sejtek - mégpedig idegsejtek - és az egye agyrészek közti kapcsolatokat, ösztönös és akaratlagos mozgásokat szabályozó mechanizmust, a külső behatásokra létrejövő reagálást és más fontos jelenségeket. A finom vizsgálatokból kiderült: a szív működésében nemcsak a saját idegsejtek, hanem a szervezet egyéb idegsejtjei is részt vesznek és ez utóbbiak zavara is okozhat ritmushibákat. Ezek a tapasztalatok a magasabbrendü állatok, sőt az ember élettani folyamatainak jobb megértéséhez is értékes információkat adhatnak.
