Hazai Tudósítások, 1976 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1976-09-15 / 18. szám
1976. XIII. évf. 18. sz. Hazai Tudósítások 7. A jubiláló Sugár-ut regénye HOGYAN ALAKULT KI A MAI NÉPKÖZTÁRSASÁG ÚTJA Pest úthálózata történelmi fejlődés eredménye. A belső Kiskörút a régi városfalak mentét követi, a Nagykörút egy elmocsarasodott Dunaág helyén húzódik, a sugárirányban kivezető Váci, Kerepesi, Üllői, Soroksári stb. utak pedig a századokon át kialakult országutalt nyomvonalán haladnak. Megfelelő városrendezési tervek hiányában csak egyetlen uj nagyobb útvonal terve merült fel először; 1841-ben: Kossuth Lajos indítványozta egy árnyékos fasor építését a Városerdőbe, a mai Városligetbe. Pest "tüdejét”, a ligetet ugyanis csak a szűk, nagyiorgalmu, bazárszerü üzletekkel túlzsúfolt Király (ma Majakovszkij) utcán lehetett megközelíteni. Ezzel párhuzamosan akartak egy széles, levegős uj útvonalat, egy sugárutat teremteni. Ybl Miklós tervei szerint A Fővárosi Közmunkák Tanácsa rögtön megalakulása után, 1870-ben ennek megtervezését tartotta egyik első feladatának. A helyére vonatkozóan négy tervet vitattak meg, végül egy meglehetősen suta megoldást fogadtak el. Az lett volna ugyanis helyes, szép és célszerű, ha közvetlenül összeköttetést létesítenek a I/nchid és a Városliget között. (A problémát a közbeeső Bazilika okozta, pedig megfelelő térkiképzéssel a templomtól is folytatni lehetett volna a sugárutat a hidig.) Ehelyett az uj ut a Váci körúttól (ma Bajcsy-Zsilinszky ut) indult ki, s igy semminek sem volt a folytatása. Az országgyűlés a nagy költségek miatt a Sugárútnak - igy nevezték el - megépítéséről külön törvényt hozott (1870: LX.). Ybl Miklóst még 1872-ben felkérték az egész útvonal kialakítására , művészeti irányítására. Ezt a feladatát a legteljesebb mértékben sikerült megvalósítania. A két és fél kilométer hosszú útvonal nagyjából egységes stilusu; neoreneszánsz és neobarokk palotái harmonizálnak egymással. Gazdagon vannak díszítve , bár ezeknek a díszeknek nagy része - a főváros legtöbb házához hasonlóan - malterból és nem kőből készült. Általában díszesek a lépcsőházak, kapualjak is, sok helyen gyönyörködhetünk Lotz Károly, Székely Bertalan, Rauscher Lajos freskóiban, Fessler Leó, Donáth Gyula, Stróbl Alajos szobraiban. 38 háza részesült műemléki védelemben! Három, egymástól jól elkülöníthető és majdnem egyforma hosszú szakaszra oszlik. Az első a Bajcsy-Zsilinszky úttól a nyolcszögletű olykor Oktogonnak, ma November 7. térnek elnevezett kiszögelésig tart. Zárt beépülésü, 34 méter széles. Az Oktogontól kezdve 45,5 méterre szélesedik ki, a középre ültetett fasorok több ágra bontják, ezek közül egy-egy mindkét oldalon a sétalovaglóknak volt fenntartva, ma a gyalogosoké. A második és harmadik részt a Körönd (ma Kodály körönd) választja el. Ettől kezdve a zárt beépítést kertes házak váltják fel.
