Hazai Tudósítások, 1976 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1976-01-15 / 2. szám
1976. XIII. évf. 2. sz. Hazai Tudósítások 9. Egy regényes magyar karrier SZERELMEY, A WESTMINSTER MEGMENTOJE Az első képeskönyv a Balatonról magyar nyelven 1848-ban jelent meg. A diszes album rajzolója, nyomtatója Szerelmey (Liebe) Miklós. Katona, mérnök, a színes litográfia hazai meghonosítója, festő, karikaturista. Kísérletező. Számtalan találmánya - és kevés szerencséje volt. Milliomos és koldus,világhírű és névtelen. A kalandos életű, regényes nevű férfiú 1803-ban Győrött született. Ifjú mérnökkari tisztként járt Egyiptomban, Rómában. 1830-ban a francia fővárosban litografálni tanult. Kioktatták a kőrajzolás mesterségére, a színes kőrajz technikájára. Még ebben az évben a párizsi júliusi forradalom harcosa lett, majd a brüsszeli barikádokon megsebesült. Belgiumból Amerikába hajózott. Aztán Skandinávián át tért vissza Európába. Bécsben már mint grafikust ismerték. A magyar müpártolóknak 1838-ban a Honmüvész mutatta be: "Sokáig mulatott Olasz-, Francia- és Angolországban, s ugyanott müveié is ki magát. Hazánkfia egy őt kitüntető meghívás következtében Szent-Pétervárra utazik. Bécsben is sok főrendü megbizá őt arcrajzának festésével. Vájjon fog-e a művész hazája földjére is lépni?" 1844 elején néhány képét Pesten a Nemzeti Casino termeiben állította ki. Kedvező fogadtatásban részesült; itthon maradt. Kőmetsző intézete 1845-ben nyílt meg a litográfusok utcájában, a Dorottya utcában, a 16. szám alatt. Szerelmey adta ki az első színes emléklapokat, színes litográfiákat Pesten. (A művész grafikái a Magyar Nemzeti Galéria értékei,) Litográfus és karikaturista Történeti munkákat, színes nyomatokat, portrékat, tájképeket, kottákat készített. "Magyar hajdan és jelen" cimü albuma a litográfikai eljárások mintakönyve. Rajzolt Petőfi és Szigligeti müveinek borítólapot, s Kisfaludy Sándor arcképével díszítette a "Himfy lant"ot. Kiadta a hazai bédekkerek ősét Visegrádról és 1848-ban a Balaton-albumot tiz eredeti kőrajzzal. A csinosan kiállított könyv hamar elfogyott, a müvecskét 1851-ben másodszor is kinyomtatták. Gyártott színes kendőket Kossuth, Batthyány, Klauzál és az 1848-as események más szereplőinek képmásával. A Pilvaxban a közvélemény asztalának negyvenegynéhány éves fővel "örege". Petőfi arcképét örökítette meg. A forradalom napját, március 15-ét Irinyi József röplapjával és a "Magyar hazánk dicsérő napja" cimü, aranykeretü, fekete krétakőrajzával ünnepelte. Jelentős uttörü vállalkozása a Lauka Gusztáv szerkesztette Dongó alcimü Charivari (Macskazene), az első magyar élclap, mely 1848. junius 15-től megjelent minden szombaton. Szerelmey Daumier ihlette-másolta karikatúráit a magyar "Macskazene" minden száma egy teljes oldalon közölte. A vicclapot még az esztendő szeptemberében betiltották.
