Hazai Tudósítások, 1976 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1976-07-01 / 13. szám
1976. XIII. évf. 13. sz. Hazai Tudósitások 9. aktiv tevékenysége, amellyel - számos szovjet atomfizikussal karöltve - Kennedy elnöknek és a szovjet vezetőknek a "forró drót" létrehozását javasolta. 1958-ban - az utóbbi évtizedek egyik legizgalmasabb politikai vitája során - Szent-Györgyi Albert, a világhirü biokémikus és Szilárd Leó szembeszállt az ugyancsak magyar származású Teller Ede fizikusnak, a hidrogénbomba megteremtőjének hidegháborús elméleteivel, a tudósok humanista felelősségét állítva vele szembe. (Teller ismert nézetei ellenére "Hirosima hagyatéka" cimü könyve magyarul is megjelent.) A három nagyhatású tudós közül Szent-Györgyi Albert és Wigner Jenő ma is él és dolgozik, s az utóbbi években - mint ezt a hazalátogatások is bizonyítják - igen szoros kapcsolatot tartanak fenn Magyarországgal. Szilárd Leó, aki az atomkutatásban elévülhetetlen eredményeket ért el, 1964-ben halt meg. Jelentőségét és emberi nagyságát jól jellemezte közeli barátja, H.G.Wells angol iró, aki szerint Szilárd Leó "az igazságot legalább egy nappal mások előtt fedezte fel." A "Vasárnapi Kör" tagjai A magyar emigráció másik ágát társadalomtudósok - filozófusok, szociológusok - alkotják. Ezek az alkotók a század elején a hires, úgynevezett Vasárnapi Körhöz tartoztak, amely fiatal baloldali értelmiségiekből állt, s szellemi vezetőjük Lukács György volt. A Tanácsköztársaság bukását követően Lukács - aki a Tanácskormányban kulturális népbiztos volt - maga is emigrációba kényszerült, hosszú ideig Bécsben és Németországban élt, s csak titokban, illegális pártmunkára látogatott haza Magyarországra. Számos jelentős müvét is az emigráció alatt, német nyelven irta, s a század olyan kiemelkedő gondolkodóival került kapcsolatba, mint Thomas Mann vagy Max Weber és Ernst Bloch német társadalomtudósok. Ez az időszak igen nagy hatással volt Lukács szellemi fejlődésére, s visszaemlékezéseiben maga is értékesnek tartotta az emigrációban töltött éveket. A Vasárnapi Kör másik jelentős egyénisége Mannheim Károly volt, aki Európában az elsők között fedezte fel a szociológia jelentőségét, s már igen fiatalon feltűnést keltett munkáival, közülük is elsősorban az Ideológie und Utopie cimü könyvvel. Európai hirnevére jellemző, hogy 1929-ben őt hivt& meg a hires frankfurti egyetem szociológiai tanszékének vezetésére. A csoport harmadik jelentős társadalomtudósa Hauser Arnold professzor, aki ma Angliában él és dolgozik. Hauser, akit Lukács és Adorno mellett a század harmadik nagy esztétájának tartanak, elsősorban irodalom-szociológiával foglalkozik, s a tudományág megalapítójának és máig is legnagyobb hatású kutatójánál? tekinthető. Müvei, a Művészet és irodalom társadalomtörténete, valamint a Művészet szociológiája, ma már szinte az egész világon egyetemi tankönyvnek számítanak, s maga Hauser Arnold is számos angliai és amerikai egyetemen tanított. A Magyar Televízió nemrég kétrészes interjút mutatott be a most 8 3 éves világhirü tudóssal, amelyben Hauser igen részletesen beszélt arról a nagyhatású tudós-nemzedékről, amelynek ő maga is tagja. Ez az interjú csak része egy sorozatnak, amelyben a Magyar Televízió - többek között - a külföldön élő magyar tudósokat, Szent-Györgyi Albertet, Wigner Jenőt, Gábor Dénest stb. szólaltatta meg. Ez a müsorsorozat nem csupán értékmentést jelent, hanem jelzi azt a megnövekedett érdeklődést is, amellyel a magyar közvélemény a hazai tudomány külföldön élő "nagy öregjei" felé fordul.
