Hazai Tudósítások, 1975 (12. évfolyam, 1-23. szám)

1975-02-01 / 3. szám

1975. XII. évf • 3. sz. Hazai Tudósítások 9 Zászlók, bútorok Kossuth szülőháza negyedszázada museum - 1949-tjén nyitottált meg, a szabadságharc centenáriumán. Addig helyben nem őriztek emlékanyagot; a dokumentumokat egyebek között a Történelmi, a Hadtörténeti és a Nemzeti Múzeumból meg a ceglédi Kossuth Múzeumból gyűjtötték össze. Azóta többször átrendezték, minden alkalommal gazdagabb anyaggal, Ma a gyűjteményben 2719 tárgyat tartanak nyilván. A sok értékes személyes emlék és műtárgy közül már a bejáratnál fogadja a látogatót Kisfaludi Stróbl Zsigmond budapesti Kossuth-szűbrának másolata. Mellette 48-as zászlók, a bodrogszögi Kossuth család remekművű bútorai a XVM-XIX. századból. És egy kerá­miamozaik, rajta török felirat, amely szerint azt a bujdosó kormányzónak 1851-ben ajándékozta a kütahyai kereskedelmi kamara. A következő képeken a reformkor harcosát láthatjuk a Zemplén vármegyei gyűléseken, majd a pozsonyi diétán. Eredeti lappéldányok idézik az Országgyűlési Tudósítások, a Törvényhatósági Tudósítások és a Pesti Hirlap szerkesztőjét, az ipart, kereskedelmet és függet­lenséget sürgető újságíró politikust. És itt tűnik fel a legkorábbi Kossuth-portré, Eybl Ferenc litográfiája 1841-ből. A harmadik szóba a nagy ivü életpálya csúcsát mutatja be, 1848-49 Kossuth­­ját. A pénzügyminisztert a tárló Kossuth-bankói idézik. A Kossuth által aláirt eredeti okmányok a Honvédelmi Bizottmány elnökét állítják elénk, ágyúgolyók, elültöltős pisztolyok,tiszti kard és csákó közepette. Eredeti nyomat látható A magyar nemzet függetlenségi nyilatkozatából, a Habsburg-ház trónfosztásáról és Kossuth kormányzóvá választásáról. Ehhez kapcsolódik az emlékmúzeum legértékesebb tárgya: Kossuth aranyozással és ezüst véretekkel ékes kormányzói diszkardja. Ugyancsak ebben a szobában van az a két párnázott karosszék is, amely Kossuth pénzügyminiszteri dolgozószobájában állt. Mielőtt kilépnénk e teremből, ne feledjük elolvasni az ajtó fölötti tábláról Kossuth vallomását: "Azt akarom, ha minden elveszne is Magyarországon legalább az ne vesszen el, hogy a nép nyakát a robot ne nyomja ... " A következő terem a negyvenöt évig tartó kossuthi emigráció gazdag emlék­anyagát tárja elénk. Öregkori arcképek sorakoznak ott; az egy-két Ferenc fia festette, rajta Kossuth aláírása. Utólag készült az a szines nyomat, amelyen az 1851-es New York-i meg­érkezést, az ünnepélyes fogadtatást ábrázolták. A sok közvetett, de szorosan az emigránssal kapcsolatos emlékanyagból emeljük ki az eredeti - Torinóból származó - dolgozóasztalkát és azt az elefántcsont faragásu sakk-készletet, amellyel időnként ugyanott szórakozott. A hosszú életkort megélt Kossuth a torinói Ezerek útja 22. számú házának első emeletén 1894,. március 20-án 22 óra 55-perckor örökre lehunyta a szemét. Halotti maszk­jának gipszmásolata az ajtó melletti asztalkán áll. Az életpálya lezárult, de a Kossuth-kultusz töretlenül élt tovább. A nép szivében élő politikus emlékének megörökítésére a Kossuth-nótát és a Szózatot játszó zenélőgép, a Kossuth rejtett képével díszített varródoboz, a feliratos ezüstserleg - és felsorolni is sok volna, mi minden - szolgál. (Egy szentháromságot ábrázoló kép ugyancsak különleges emlék: az atyaisten Táncsics arcképét viseli rajta, Krisztus arca pedig Kossuth Lajosé.) Ez még a régiek Kossuth-tisztelete, De a kályha melletti nagy tabló már a maiaké; rajta ez a felirat olvasható : Monokon születtem, amott a szerencsi hegy tövében ... Egy nyugdíjas szerencsi vasmunkás, Erdei Ferenc készítette sok szeretettel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom