Hazai Tudósítások, 1975 (12. évfolyam, 1-23. szám)

1975-12-01 / 23. szám

1975. XII. évf. 23. sz.

Hazai Tudósítások

11.

Légy jó mindhalálig

MÓRICZ ZSIGMOND MÜVÉNEK ÚTJA AZ OPERASZINPADIG

A budapesti Állami Operaháznak több mint egy évtizedes hagyománya, hogy minden szezonjában bemutat egy-egy uj magyar alkotást: operát vagy balettet. (A jelentősebbek: 1961 - Petrovics: C'est la guerre; 1964-Szokolay: Vérnász; 1966 - Mihály: Együtt és egyedül; 1968 - Szokolay: Hamlet; 1969 - Petrovics: Bűn és bünhődés; 1970 - Ránki:

Az ember tragédiája; 1972 - Maros; Szokolay, Petrovics; Három egyfelvonásos táncjáték;

1973 - Szokolay: Sámson.) Az idén Szabó Ferenc: Légy jó mindhalálig cimü háromfelvonásos operájának ősbemutatóját láthatja a közönség december 5-én és 7-én, kettős szereposztásban.

Az opera alapjául Móricz Zsigmondnak, a század legnagyobb prózairójának, a Nyugat-nemzedék kimagasló tagjának regénye és színmüve szolgál. Főhőse, Nyilas Misi, a falusi szegénységből kerül a Tiszántúli Debrecenbe kosztosdiáknak, majd eminens előmenetele jutalmául kollégistának. Itt kerül szembe szegénysége, gyermeki bizalma, a felnőttekbe vetett őszinte hite a kollégiumi nevelés ridegségével, az uralkodó osztály, a széthulló, egyre lejjebb züllő "úri renddel". A Légy jó mindhalálig nem gyermekregény, nem különc kamaszokat rajzol, mint a modern törekvésű, psziehologizáló gyermekregények legtöbbje; Móricz a bizalom drámáját irta meg, azt, ahogyan egy fiatal nyiladozó értelmű fiú nekiütközik a felnőtt-világ hazugságból, csalásból, értetlenségből összerakott falainak. Éppen ezért van benne valami az ősi, elemi tragédiák tisztaságából. A regényből 1929-ben sikeres színmű lett, melyet a Nemzeti Színház mutatott be, majd 1946-ban felújított. (Az 1929-es bemutatón Nyilas Misit Vaszaiy Piri,

Valkay tanárt Rózsahegyi Kálmán, Violát Tasnádi Ilona, Bellát Somogyi Erzsi, Nagy urat Juhász József játszotta; 1945-ben - többek között a következő szereplői voltak a darabnak:

Gobbi Hilda, Kőműves Sándor, Somogyi Erzsi, Mészáros Ági, Horváth Ferenc, stb.)

A történet két Ízben is (1930-ban és 1960-ban) filmre került, az első változatot angol nyelvterületen is játszották The Lottery címmel.

A zeneszerző, Szabó Ferenc (1902) a Bartók-Kodály utáni magyar komponista-nemzedék legerőteljesebb, legkiforrottabb egyénisége volt. Korán feltűnt kamarazenei alkotásaival, egy Petőfi-versre (A farkasok dala) írott szerzeményével nagy sikert aratott az IGNM (International Gesellschaft für Neue Musik) 1931-es londoni koncertjén. A munkásmozgalomban vállalt szerepe miatt Budapesten tarthatatlanná vált a helyzete, előbb Berlinbe, majd a fasizmus uralomrajutásának küszöbén a Szovjetunióba emigrált. 1945-ben hazatért, nyomban bekapcsolódott a zenei életbe, s 1957-től tiz éven át a Zeneművészeti Főiskola igazgatója volt.

Fiatal kora óta foglalkoztatta a színpad (Ludas Matyi címmel bemutatták egy balettjét). Mindenképpen olyan nemzeti témát keresett, amely "művészileg nagyobb általánosításra nyújt lehetőséget, mint a cseppfolyós napi aktualitás, viszont korban még sincs túl messze napjainktól." Ezért esett választása - egyebek között - Móricz müvére, melynek operaváltozata a századforduló kezdetén játszódik.

A Légy jó mindhalálig nagyszabású összefoglalása Szabó Ferenc valamennyi stíluskorszakának a népi lirizmustól az expresszionizmusig, egyben szintézise a hagyományos, zárt számokból álló operának, a recitativikus kötetlenségnek, az oratorikus általánosításnak, s a szimfonizmusnak. A zeneszerző nem tudta befejezni müvét, a zongorakivonat csaknem teljesen elkészült, a hangszerelés nem. A kiegészítést és a hangszerelést - a komponista intenciói alapján - tanítványa, Borgulya András (1931) végezte el.