Hazai Tudósítások, 1975 (12. évfolyam, 1-23. szám)
1975-08-15 / 16. szám
1975. XII. évf. 16-17. sz. Hazai Tudósítások 12. Uj arcú magyar tájak ERDŐGAZDASÁG AZ EGYKORI LÁP HELYÉN A Hanság lápos, mocsaras vidékeinek természetátalakitó programja még a századfordulón megkezdődött, nagyobb lendületet azonban csak az elmúlt húsz évben vett. A peremvidékeken nagy területeket kapcsolnak be a mezőgazdasági termelésbe, s a rétek, legelők egy részén is öntözéses gazdálkodást alakítottak ki. A természetátalakitó program legnagyobb és egyben leglátványosabb része az erdőtelepités volt. Tizenegyezer hektár korszerűen telepitett, öntözött terület van jelenleg a Hanság északi és déli felében. Az öntözővíz mintegy ötven kilométer távolságból - Vas megye északi részéből, a Rába folyóból - bonyolult csatorna- és zsiliprendszeren át jut el ide. Az uj erdőterület nagyobb része gyorsan növő nyárfafélékből áll. A hansági erdőterületek évről évre több ipari fát adnak a magyar farost- és cellulóziparnak. Az idén már csalóién) százezer köbméter fát termelnek ki a hansági erdőkből. Rövidesen újabb erdőtelepítésekhez kezdenek hozzá. Még mintegy ötezer hektár olyan kihasználatlan terület van, amelyen nádasok és sovány legelők vannak. Ezeket a területeket az erdőgazdaságok fokozatosan átveszik a termelőszövetkezetektől. Az első 350 hektáron már meg is kezdték az erdősítéshez szükséges talajelőkészitést. Neves szakemberekből álló munkacsoport elkészítette a Hanság tájvédelmi körzetté nyilvánításának tervét is, a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem több tanszékének támogatásával. Mindenekelőtt az őshonos és a telepitett éger erdők védelmét biztosítani. Ritka növény és állatfajok is találhatók a Hanságban, amelyek ugyancsak védettségre szorulnak. A tervek szerint 6500 hektáron alakítanak ki a Hanságban természetvédelmi területeket. AHOL SZERENCSÉT HOZOTT AZ OLAJ Egy évtizede, hogy ország-világ értesült a szenzációról: melegvíz helyett olaj tört fel a tápéi Tiszatáj tsz újonnan fúrt termálkuijából. Az ország legnagyobb szénhidrogén medencéje mutatkozott be ilyen furcsa módon - bár létezéséről a kutatók már tudtak, s abban az időben, már fúrták a terület első "valódi" olajkutját. A bőven buzogó olajnak mindenki örült. Csak a Tiszatáj termelőszövetkezet érezte magát szerencsétlennek: nem elér hogy gazdasági épületeiket, jószágaikat eláztatta a zabolátlanul feltörő fekete massza, az oi ti "elcsúszott" egész nagyszerű tervük a zöldségkombinát kialakítására. Az "olajzivatar" elülte után aztán hamarosan kiderült, hogy nem is érte olyan nagy szerencsétlenség a Tiszatáj tsz tagságát. Igaz, alapvetően meg kellett változtatniuk a termelés struktúráját, egész rendszerüket át kellett hangolniuk a termálvízről a földgázenergiára, a primőrtermesztésről a hústermelésre.
