Hazai Tudósítások, 1975 (12. évfolyam, 1-23. szám)
1975-05-15 / 10. szám
1975. XII. évf. 10. sz, Hazai Tudósítások 9. A MAGYAR IRODALOM SIKERE KÜLFÖLDÖN Örvendetes fejlemények jelzik a mai magyar irodalom jelenlétének növekedését a hazai határokon túl. A tekintélyes moszkvai irodalom politikai orgánum, a Voproszi Lityeraturi külön számot állit össze a mai magyar irodalomról. Az európai Írók számára rendszeresített osztrák állami dijat Weöres Sándornak Ítélték oda. Pablo Neruda, a nemrég elhunyt nagy költő, "Megvallom,élek" cimü drámai önéletrajzában, Eluard, Quasimodo, Mistral társaságában emlegeti Illyés Gyula, Somlyó György és Weöres Sándor költőket. Tunéziában az irók összefogtak, hogy az Alif cimü folyóiratban - jó fordítások alapján - adjanak hiteles képet a mai magyar költészetről. Egy nagy japán kiadó, a Shincho-Shaig, a magyar irodalom újabb kori fejlődésének tudományos alaposságú bemutatására hirdet pályázatot. A felsorolást folytatni lehetne, de ezzel elfednénk a magyar irodalom jelentkezésének legfőbb reális nehézségeit. A nagy kiadó vállalatok ugyanis csak a világnyelveken megjelenő müveket tartják számon. Mind több meggyőző példa van azonban arra, hogy a nyelvi elszigeteltségből ki lehet törni, ha nincsenek elfogultsággal emelt politikai korlátok. A Szovjetunióban és a szomszédos szocialista országokban az elmúlt évtizedekben sokezres példányszámokban jelentek meg a magyar irodalom jelentős alkotásai, mig Nyugaton a hidegháborús politikából származó elfogultság, sokáig elzárta az utat a magyar irodalom jelentkezése előtt. Ezek a problémák nagymértékben enyhültek, de jöttek helyette újak: a tőkés országokban a könyv krizise, az emberek elfordulása a belletrisztikus müvektől, a kiadói válság, a cégek csődbejutása, a kommersz irodalom eluralkodása. A mai magyar irodalom e tények ellenére mégis tartja a maga szerény térnyerésének tendenciáját Nyugaton. Érdekes jelenség, hogy a magyar irodalomból a versek vonzzák a határokon túl leginkább az olvasókat, holott sokszor megérteni sem könnyű, fordítani pedig nagyon nehéz feladat a verseket. Ennek egyik magyarázata, hogy a lira mindig igen rangos helyet foglalt el a magyar irodalomban. De nemcsak erről van szó. Paolo Santareangeli olasz költő, a magyar irodalom egyik olasz tolmácsolója szerint a vers a társadalmi tudat legmegbízhatóbb közvetítője. A mai magyar irodalom más külföldi tolmácsolói - köztük Eugéne Guillevic, Edwin Morgan, Stefan Hermlin és mások - szintén arra a következtetésre jutnak, hogy a vers nemcsak a költő viziőit, hanem a legmélyebb társadalmi folyamatok emberi tartalmát is képes visszaadni, 8 ha ma annak vagyunk tanúi, hogy nő az érdeklődés Nyugaton a magyar széppróza és a magyar drámairodalom iránt, úgy ebben annak a jelét látják, hogy a magyar irók képesek kielégíteni az olvasóközönség igényét a valóság megismerésére. Olyan magyar irók, mint a nemrég elhunyt kiváló és sokoldalú alkotóművész, Németh László, vagy Déxy Tibor, Szabó Magda, az ifjabbak közül Simonffy András alkotásai segítenek elmélyíteni a kíváncsiságot a határokon túl is a mai magyar próza iránt. Érdeklődés mutatkozik a magyar novelláit iránt Svájcban, az NSZK-ban, Spanyolországban és Japánban. Ami a magyar drámát illeti, a legtöbbet szereplő név a külföldi színházi bemutatókon Örkény Istváné. A Tóték cimü nagysikerű müvét, majd a Macskajáték cimü drámáját több mint két tucat külföldi színház tűzte műsorára. Többfelé bemutattál-; Szakonyi Károly Adáshiba c. drámáját. Hubay Miklós drámairó müveit Olaszországban az Élő klasszikusok sorozatában adták ki. A külföldi közönség a magyar irodalom alkotásaiból egy ismeretlen világgal, a szocializmus viszonyai közt élő, uj emberi normatívák kialakításán fáradozó emberek világával ismerkedik. Ennek érzékeltetésében egy olyan kis ország irodalmának, mint amilyen Magyarország is lehet fontos - s mint a felsoroltak bizonyítják - tevőleges szerepe.
