Hazai Tudósítások, 1975 (12. évfolyam, 1-23. szám)
1975-05-15 / 10. szám
1975. XII. évf. 10. sz, Hazai Tudósítások 7. MEGSZÜNTETÉSÉT "SEM SIETTETNI, SEM KÉSLELTETNI NEM SZABAD" Átalakulóban a magyar tanyavilág Magyarországon 1957-ben kezdődött meg a szervezett és átfogó jellegű falurendezés. Elkészítették a településhálózati tervet, amely tisztázta az egyes mezőgazdasági települések szerepkörét. Alapvető jelentőségű volt a regionális összefüggések vizsgálata, meghatározták a falvak különböző típusainak kategóriáit és azok vonzáskörzeteit. A célok között szerepelt a közművesitott, megfelelő intézményekkel ellátott szocialista falu kialakítása, amelyben a kor szintjére lehet emelni a lakáskultúrát és a higiénét. Néhány év alatt akarták felszámolni a múlt minden káros örökségét, igy a kiterjedt tanyavilágot is, melyek - az akkori megítélés szerint - "mindinkább az előrehaladás, a kuIturálódás kerékkötőjévé váltak". A tanyák gyorsütemü eltűnésével számoltak, s adminisztratív intézkedések is születtek; volt, ahol építkezési tilalmat rendeltek el, másutt megtiltották a meglevő tanyák renoválását és szinte seholsem törődtek a tanyák közlekedésének, közművesítésének problémáival. Kevesebb tanyalakó Természetesen a tanyavilág lakói között is megindult a foglalkozási átrétegződés. Mindennek következtében a tanyai lakosok száma fokozatosan csökkent. Százezrek költözködtek a falvakba, városokba és mig a második világháborút követő esztendőkben a tanyai lakosság száma megközelítette a kétmilliót (az összlakosság kb. 20 százaléka élt külterületen) az 1970-es népszámlálás már csak 850 ezer külterületi lakost talált. Mivel azonban a "külterület" nem mindig azonos a tanya fogalmával, a szakemberek a tényleges tanyai lakosok számát ma kb. ötszázezerre becsülik. A helyzet azonban korántsem olyan egyértelmű, mint ahogy az a történelmi előzmények után várható volt. A hetvenes évek elejére kiderült, hogy a tanyakérdést újból napirendre kell tűzni, felül kell vizsgálni az eddigi elképzeléseket, uj tanyapolitikát kell kialakítani. Mindennek a kezdeti lépései már meg is történtek. Az újabb intézkedések figyelembe veszik, hogy a tanyavilág bomlása területenként rendkívül eltérő és helyenként igen különböző, azonkivül a hatvanas évek közepén a tanyai lakosság elköltözése is lelassult. Tanyák Tiszán innen, Tiszán túl Rendkívül érdekes például a különbség a nagyjából azonos hagyományokkal rendelkező Tiszántúl és a Duna-Tisza köze között. Mindkét terület az Alföldhöz tartozik, de a Tiszántúl fában szegény, télen az utak járhatatlanok, ezzel szemben a Duna-Tisza köze tanyái kertesek, szőlők, gyümölcsösök övezik, jobban megközelíthetők. Az eltérések persze még kis területen belül is rendkívül nagyok, vagyis a tanyavilág problémái szinte kilométerről kilométerre változnak. Tény az, hogy mig 1970-ben a Tiszántúl tanyai lakossága a felét sem tette ki az 1949. évinek, a Duna-Tisza közén még mindig kétharmadát. 1960-ban a Tiszántúl lakóinak 18.7 százaléka, 1970-ben már csak 9.2 százaléka élt külterületen, mig a Duna-Tisza közén alig néhány százalékos volt a csökkenés és a lakosságnak közel kétötöde ma is tanyákon él.
