Hazai Tudósítások, 1974 (11. évfolyam, 2-24. szám)

1974-08-15 / 16-17. szám

1974. XI. évf. 16-17. sz, Hazai Tudósítások 19. Latabár és a "Latyik" ... DINASZTIA A SZÍNPADON (Ötven éve, hogy elhunyt; idősebb Latabár Kálmán, a Nemzeti Színház egykori tagja, a legnagyobb magyar szinészdinasztia egyik fényes csillaga.) Az elmúlt 142 színházi évad egyike sem fejeződött be úgy, hogy a szín­padon ne szerepelt volna a Latabár név, de volt olyan szezon is, amikor egyszerre három Lata­bár nevét is olvashatta a magyar néző ugyanazon a plakáton. A nagymultu szinőszfamilia csak­nem egyidős a magyar színjátszással. Akár egy összeszokott csapat tagjai, úgy adták át egy­másnak a stafétabotot. Csak a karban! Az alapitó, a jurátusból lett tenorista, később igazgató, rendező, kar­mester, műfordító Latabár Endre volt. A harmadéves jogász, dacolva a szülői kitagadással, 1832 ^en Debrecenben lépett a világot jelentő deszkákra, Kilényi Dávid társulatában. Tiz évvel később a kolozsvári színház direktora. Beszélték róla, hogy nem hajszolta a kasszasikert, ha a közönség nem úgy reagált, ahogyan elvárta, előadás közben összepakoltatott társulatával. Az akkori direktorok közül elsőként tért át a fix gázsira, a színészek havonta történő fizetésér . Az ő nevéhez fűződik Miskolc város uj színházának megnyitása, 1854. december 16-án. Az avatóünnepségen Egressy Gábor méltatta érdemeit. Mindhárom fia; Dezső, Endre és Kálmán követte mesterségében, közülük a most ötven éve elhunyt Kálmán vitte a legtöbbre. Színpadra lépése azonban nem ment egykönnyen. Amikor édesapjának bejelentette, hogy színész lesz, az öreg előbb nagyot szippantott hosszú pipájából, aztán azt mondta;- Hát, ha leszel is, akkor is legfeljebb csak nálam és a karban! Ez a "karban" annyit jelentett, hogy Latabár Kálmán még néhány szavas szerepet sem kapott édesapjától. Hogy mégis a Nemzeti Szinház tagja lett, azt egy beugrásnak és Jókai Mórnak köszönheti. Balatonfüreden játszott a társulat és Jókai megkérte Latabárt, tűzze műsorra a "Dunanan apó és fia utazása" cimü operettet. A főszereplő azonban váratlanul megbetegedett, Kálmán jelentkezett apjánál; ő megmenti az előadást. Latabár Endre belement a dologba, de vészjóslóan kijelentette;- Nem bánom, de ha Jókai előtt blamirozol, agyonváglak! Együtt a "Bolondórában" Az agyonvágásra azonban nem került sor, mert a fiú "nem blamirozott", Jókai is gratulált neki. Miközben a másik két Latabár sarj - Dezső és Endre - vidéken játszott, Kálmánt 1883-ban Paulay Ede meghívta az ország első színházához. A Latabárok közül 8 volt az egyetlen, úgynevezett "komoly" színész. Tanított a Sziniakadémián, elnyerte a rangot jelentő Farkas-Ratkó-dijat, s 1905-től a Várszínház felügyelője. Árpád fia már gyermekkorában el­

Next

/
Oldalképek
Tartalom