Hazai Tudósítások, 1974 (11. évfolyam, 2-24. szám)
1974-02-15 / 4. szám
1974. XI. évf. 4. sz. Hazai Tudósítások 13. Lékai László az esztergomi főegyházmegye uj apostoli kormányzója ("ad nutum Sanctae Sedis"), 1910. március 12-én született Zalalövó'n. Magyarországon végzett teológiai tanulmányai után . Rómában mint a német-magyar kollégium növendéke filozófiából doktorált a Gergely-egyetemen. Előbb évekig Badacsonytomajon volt plébános. 1972-ben szentelték püspökké s ezzel egyidőben nevezték ki veszprémi apostoli kormányzóvá. (Veszprémben mint ismeretes, Lékai László előtt hosszú évekig Klempa Sándor kanonok kormányozta az egyházmegyét apostoli adminisztrátorként. Klempa Sándor 1972-ben nyugdíjba vonult és ezzel egyidőben a pápa c. püspöki címet adományozott neki.) Kádár László, a veszprémi egyházmegye uj apostoli kormányzója 1927. szeptember 2-án született Egerben. Teológiai tanulmányait Magyarországon végezte, majd Franciaországban egészítette ki. Az egri egyházmegyében lelkipásztorkodott, majd bekerült az egri érseki irodába. Lékai Lászlóval egyidőben szentelték püspökké. Felszentelése után nevezték ki veszprémi segédpüspökké. x x A Magyar Népköztársaság kormánya és a katolikus egyház 1951-ben megállapodást kötött, melyben rögzítették az állam és az egyház eddigi viszonyát, valamint a legfontosabb gyakorlati kérdéseket. A magyar katolikus egyház vezetőinek és papjainak döntő többsége betartotta a megállapodást, a Vatikán azonban hosszú időn át nem akarta tudomásul venni a magyar püspöki karnak ezt az aktusát. Az 1960-as évek elején tárgyalások indultak meg a Vatikán és a magyar kormány között, ámelyek 1964 szeptemberében részleges megállapodáshoz vezettek. Ez a megállapodás - mely vonatkozott a püspöki kinevezésekre, a papok állampolgári esküjére, és a Rómában lévő pápai magyar intézet helyzetére (a magyar államnak való visszaadására) - elősegítette a Magyar Népköztársaság és a katolikus egyház közötti viszony további javulását. Az 1964. évi megállapodás után többször is találkoztak a Vatikán és a magyar kormány képviselői. E tárgyalások eredményeként 1969. elején VI. Pál pápa uj magyar katolikus püspököket (összesen két érseket, két megyéspüspököt, négy címzetes püspöki apostoli adminisztrátort és két segédpüspököt) nevezett ki. Következő lépésként 1971-ben részben megoldódott az úgynevezett Mindszenty-kérdés is. Mindszenty Józsefet - aki 1945-ben lett esztergomi érsek és mint ilyen, Magyarország prímása - a demokratikus rendszer elleni összeesküvés miatt 1948-ban letartóztatták és életfogytiglani fogházbüntetésre ítélték. 1956. október 30-án az ellenforradalmárok kiszabadították Mindszentyt, aki hírhedtté vált rádiószőzatában a nagybirtokos rendszer visszaállítását követelte Magyarországon, majd az ellenforradalom leverésekor a budapesti amerikai nagykövetségre menekült. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1971 szeptemberben kegyelemben részesítette s a magyar kormány és a Szentszék közötti tárgyalások eredményeként Minds zenty szeptember végén elhagyta az országot. A legújabb kinevezések - melyekkel lényegében teljessé vált a magyar katolikus püspöki kar - továbbá a Minds zenty-kérd és végleges megoldása minden bizonnyal uj szakaszt jelent a Magyar Népköztársaság és a Vatikán közti kapcsolatok történetében; segíti a magyar állam és a katolikus egyház közötti jóviszony további elmélyítését is. x x x x
