Hazai Tudósítások, 1974 (11. évfolyam, 2-24. szám)
1974-12-15 / 24. szám
1974. XI. évf. 23. sz. Hazai Tudósítások 13. KILENCSZÁZ ÉV EMLÉKEIT ŐRZI A CINKOTAI EVANGÉLIKUS TEMPLOM A Budapesthez tartozó Cinkota evangélikus temploma a magyar főváros egyik idegenforgalmi nevezetességévé vált. Az elmúlt évben ugyanis párját ritkító felfedezés történt itt. Cinkota renoválni szerette volna templomát s a szokásos "szolgálati utat" járva belebotlottak a kérdésbe a régészek. Mert az tudott volt, hogy a templom tornyán gótikus ajtókeret van, s ebből következett, hogy a XV. században épülhetett, de arról még csak álmodni se mert senki, hogy a gótikus alap alján egy másik réteg húzódik, amely visszavezeti a kutatót mélyen a középkorba, amikor a román stilus volt az uralkodó. A felfedezés a régészeket is meglepte. Egy sor tégla és vakolat takarta a kiváncsi tekintetek elől a románkori múltat, s a lefejtett burkolat mögül előbukkant Észak-Pest megye legrégibb keresztyén templomának alapja. A kváderkövek tömör sorai híven mutatják, meddig rombolódhatott egykor le, s hogyan épülhetett újjá más anyaggal, hogy ismét álljon Isten dicsőségére. Az eddig is ismert stilusréteg - most derült ki, hogy a második - gót, tk. a XV. század munkája, s a harmadik, a barokk pedig a XVIII. századé. Ugyanebben a században bővitették is a templomot a kor ízlésének megfelelően, tehát barokk stílusban. A templom építkezésének időpontját 1050 és 1150 közé tehetji" . E száz év mélyen a középkorban, arról beszél, hogy itt már lakott település volt, a templom méretei pedig arról árulkodnak, hogy kevesen lehettek. A valószínűség szerint a tatárok elpusztították, leégették, megmaradtak azonban a kváderkövekből rakott masszív falait. A vidéket IV. Béla a Nyulakszigeti apácáknak ajándékozta, akik újra felépítették a templomot és kőfallal vették körül. A templomtorony kémlelő nyílásaival magasan kiemelkedett a környezetből, s hogy meg ne ismétlődjenek az 1242-es események, a várkerités és a torony nyújtott védelmet. Aztán ismét valami nagy megrázkódtatás érhette a vidéket. Tűzvész vagy földrengés, mindenesetre elpusztult az Árpád-kori templom. Egyik legrégibb adat szerint Kis János csömöri gazda a cinkotai templom építése javára 1439-ben szőlőjét adományozta. Felépült tehát újra, kis átalakítással, gót stílusban a templom. Erről már tud a müvészettörténelem is. A nagyságán sem történt változás. És ettől kezdve nyomon kisérhetjük a templom történetét. A török megszállás alatt megindult a reformáció. A magyar település Kálvin hitében használja a templomot. De úgy látszik, a nép nem tudja elviselni a török adóztatását, sanyargatását, elvándorol vagy kipusztul, mert 1690-ben mint elhagyott helység szerepel a névtárakban. A török kiűzése után a Beniczky-család birtoka lesz Cinkota, amely Zólyom megyéből telepit ide néhány szlovák evangélikus családot. Innen kezdve evangélikus u templom története. Mert e néhány család az elromosodott templomot 1708-ban felépítette. Parányi kis templom volt, éppen akkora, mint az ősi Árpád-korban. Meghagyták tehát az alapokat, még az eredeti román-kori apszist (oltártér, szentély) is, csakhogy már barokk stílusban építették fel. így jutott a templom a harmadik réteghez. 1774-ben Mária Terézia engedélyt adott a bővítésre. Jung József, ez a kiváló építőmester azután elvkor bővíti át mai alakjára s Így az apszist le kellett bontania. Szüksége volt a bővítésre, mert ez időben messze a környéken nem volt evangélikus templom és Csömör, Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, stb. evangélikussága ide járt istentiszteletre. De még a pestiek is! Hiszen nem volt még Deák téri templom, sőt engedély sem volt evangélikus istentisztelet tartására. Egy ónkancsó őrzi a pesti mesteremberek neveit, akik hálából ajándékozták a cinkotai egyházközségnek. íme, néhány sor e pazar műemlékről. Nemzeti múltúnk szinte egész története kőbe vésve, méghozzá egy templom köveibe.
